Képek, diák, prezentációk

Képek, diák, prezentációk

írta: | 2025. ápr. 12. | 5. osztály, Bemutatókészítés, Érettségi – középszint

Régiből újat - diaarányok, stílusfrissítés

Óravázlat – „Régiből újat” (diaarányok és stílusfrissítés)

Osztály: 5. évfolyam
Tantárgy: Digitális kultúra
Óra hossza: 45 perc
Eszközigény: számítógép PowerPointtal, minta fájl (Régiből újat), projektor (opcionális)

🎯 Célkitűzés:

  • A tanulók ismerjék meg a PowerPoint képformátumainak átalakítását és a diák méretarányának módosítását.

  • Gyakorolják a sablonhasználatot és a szöveg- illetve elrendezésformázást.

  • Fejlődjön a prezentációs esztétikai érzékük és technikai precizitásuk.

⏱ Óra menete:

Időkeret Tevékenység
5 perc Ráhangolás: Mi a különbség a régi (4:3) és az új (16:9) képarány között? Mikor melyiket használjuk?
10 perc Minta bemutatása: a Régiből újat ppt fájl és a kívánt végeredmény összehasonlítása
20 perc Önálló munka: a bemutató átalakítása, formázás sablon alapján
5 perc Tesztelés, önellenőrzés: összehasonlítás a mintával
5 perc Értékelés, megbeszélés – Milyen problémák merültek fel? Mire figyeljünk legközelebb?

🧰 Differenciálás:

  • Gyorsan haladóknak: új színkombináció kipróbálása vagy extra alakzat beillesztése a főcím diára.

  • Segítséget igénylőknek: segédlet a szükséges lépésekről.

🧩 Lépésről lépésre: „Régiből újat” prezentáció

Feladat: A régiből újat prezentációt alakítsuk át 16:9 arányra, a minta alapján.

1. lépés - Fájl megnyitása és mentése új néven

Nyisd meg a Regibol-ujat_1.ppt fájlt
Válaszd a Fájl > Mentés másként opciót, és mentsd el a Regibol-ujat_2.pptx néven

2. lépés - Képarány módosítása

Tervezés (Design) fül → Diák mérete (Slide Size) → Egyéni diavetítés méret → Állítsd Szélesvásznú (16:9) méretre.

diaméret cseréje

3. lépés - Színek frissítése

Tervezés > Válassz új színsémát, lehetőleg kéket vagy zöldet.
Alternatívaként: Tervezés > Variációk > Színek > Egyéni színek létrehozása

egyéni színek kiválasztása PowerPointban

Nekem a hátterem rgba (216, 228, 244, 255) vagy másként: HEX #d8e4fe lett. 

4. 🔺 A háromszög színe és pozíciója

  • Kattints a nagy háromszög alakzatra (ha nem megy, Diaminta nézetben keresd meg).
  • Jobb klikk > Alakzat formázása
  • A jobb oldali sávban válaszd a Kitöltés > Téma színei > 2. jelölőszín lehetőséget (nálam: rgba (180,199,231,255) vagy másként: HEX #b4c7e7
Alakzat formázása PowerPointban

5. 🔤 Betűtípusok beállítása (modernizálás)

  • A mintában szereplő betűtípusok:

    • Bauhaus 93 (44 pt) -> legyen helyette Verdana Pro Black

    • Algerian (28 pt) -> legyen helyette Source Sans Pro Black

    • Comic Sans (24 pt) -> legyen helyette Stenci

  • Kattints a Témák > Betűtípusok > Egyéni betűtípusok testreszabása

betűtípusok megváltoztatása

6. Körök stílusának kialakítása

Menj a diaminta nézetbe

  • Kattints a Nézet fülre.

  • Válaszd a Diaminta lehetőséget.

Jelöld ki a köröket

  • Kattints egyenként a három ellipszis alakú grafikus elemre (szürke körök).

Alkalmazd az aktuális témaszíneket

  • A felső menüsávon válaszd az Alakzat formátuma fület (ha nem látod, automatikusan megjelenik, ha kijelölsz egy alakzatot).

  • Válaszd ki az Alakzattöltés és Alakzatkontúr menüpontokat.

  • Itt választhatsz a témaszínekből (pl. világoskék, zöld, sötétkék).

Alakzat formátuma PowerPointban

A mintában felültől lefelé ilyen színek szerepelnek:

  • 🌌 Sötétkék

  • 🍃 Világoszöld

  • 🍼 Pasztell világos (pl. törtfehér/zöldes)

Ha végeztél, kattints a Diaminta bezárása gombra és ellenőrizd az összes diát, hogy a három kör az új színeket használja-e már. 
Mentsd el a dokumentumot a mappádba

kész prezentáció
Szövegbevitel, kijelölés és mentés

Szövegbevitel, kijelölés és mentés

írta: | 2025. ápr. 10. | Word kezdőknek, Érettségi – középszint, Szövegszerkesztés

Szövegbevitel, kijelölés és mentés - kezdődhet is a munka

Szövegbevitel és kijelölés

A Word nem varázslat – de néha nagyon úgy tűnik! Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan írjunk, javítsunk, másoljunk, és – ami a legfontosabb – hogyan ne verjük szét véletlenül a teljes szöveget két félreütéssel.

💡 Mire jó ez a lecke?

  • Megtanulod, hogyan gépelj helyesen és gyorsan

  • Tudni fogod, hogyan működik a kurzor és mire képesek a speciális billentyűk (Home, End, Delete, Backspace, Shift…)

  • Megismered a kijelölés igazi erejét: szavak, sorok, bekezdések irányítása egyetlen mozdulattal!

✏️ Gépelés, de okosan!

Nem kell tökéletesnek lenned – a Word ráadásul megkönnyíti, hogy ne hibázz minden második szónál.

  • A kurzor mindig azt jelöli, hova kerül a következő karakter.

  • Szóközből csak egy kell a szavak közé, nem több!

  • Az Enter a bekezdés végét jelöli, nem a sor végét. Felejtsd el, hogy minden sornál ütöd!

Nem nyomtatható karakterek megjelenítése

A piros karikával jelölt "nem nyomtatható karakterek megjelenítése" (minden látszik gomb) megmutatja, hova tettél szóközt, Entert, vagy tabulátort. Ijesztőnek tűnhet, de szuper hasznos, ha igényes dokumentumot szeretnél. Amit látsz:

  • Bekezdésjelek: ¶ - Enter lenyomását jelöli

  • Kis pontocskák - szóközök lenyomását jelenti

  • Nyilacskák → - tabulátort tettél oda

Ha szeretnél új sort kezdeni, de nem akarsz új gondolatot, új felsorolási pontot írni, akkor sima Enter helyett nyomd meg a Shift+Enter kombinációt.

⌨️ 2. A billentyűzet, mint varázspálca

Billentyű Mit csinál?
Home A sor elejére ugrik Home
End A sor végére ugrik
Backspace Törli a balra lévő karaktert (gyakran csak egy nyílt látsz a billentyűzeten a Backspace kiírása helyett)
Delete Törli a jobbra lévő karaktert
Shift + betű Nagybetűt ír
Caps Lock Bekapcsolja a folyamatos nagybetűs írást
Ctrl + Z Visszavonja az utolsó műveletet
Ctrl + S Mentés

🧪 Gyakorlati feladat: Közmondás-műhely

Nyisd meg a Wordöt:

  • Írj be legalább 3 közmondást, pl. „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.”
  • Egyik közmondásban törölj egy szót (Backspace)
  • Egy másikban írd át a végét (Delete)
  • A harmadikat jelöld ki és másold át egy új sorba (CTRL+C, CTRL+V)

✂️ Kijelölés – az alapok alapja

Ahhoz, hogy szöveget tudj másolni, törölni, áthelyezni vagy formázni, először ki kell jelölnöd azt. Ez olyan, mintha a szöveg egy részére azt mondanád: „Most veled foglalkozom!” 😄

📌 Hogyan jelölhetsz ki?

  • Egérrel: kattints a kívánt szövegrész elejére, tartsd lenyomva az egér gombját, és húzd végig a kijelölni kívánt szakaszon.

  • Billentyűzettel: tartsd lenyomva a Shift billentyűt, és a nyilakkal (→ ← ↑ ↓) bővítheted a kijelölést.

  • Egész sor kijelölése: kattints a sor bal szélére.

  • Mindent kijelölni: CTRL+A (A mint „all”, azaz minden).

📌Mi történik kijelölés után?

Ha kijelöltél valamit:

  • egyből törölheted a Delete gombbal,

  • formázhatod (félkövér, dőlt, szín, méret stb.),

  • vagy áthelyezheted (másolás / kivágás + beillesztés).

⚡ TIPP:

A kijelölt szöveg helyére bármilyen gépeléssel új tartalom kerül – vigyázz, nehogy véletlenül felülírd!

💾 Mentés? Igen, de okosan

A Word gondoskodik rólad - de csak ha te is segítesz neki egy kicsit!

🔄 Automatikus mentés: legyen a legjobb barátod!

A bal felső sarokban keresd meg az „Automatikus mentés” kapcsolót. Ha bekapcsolod (kék lesz), a Word minden változtatást automatikusan elment – főleg, ha OneDrive-ba mented a fájlt.
Ne aggódj, nem fogja elrontani a munkád, sőt, megmenthet egy kellemetlen újraírástól.

Az automatikus mentés kapcsolója a szövegszerkesztőben

👉 Extra tipp:
Lépj a Fájl > Egyebek > Mentés menüpontra, és testre szabhatod, mit, hova, milyen formátumban és milyen időközönként mentsen.

💾 Mentés vagy Mentés másként?

A két gomb nem ugyanazt csinálja:

Funkció Mikor használd?
Mentés (Ctrl + S) A már meglévő fájlba írja be a változásokat.
Mentés másként Új fájlt hoz létre – például más néven, más formátumban, másik mappába.

📌 Példák:

  • Ha már egyszer elmentetted a fájlt, elég a Mentés gomb.

  • Ha másolatot szeretnél készíteni (pl. a beadandóról egy védett verziót), akkor jöhet a „Mentés másként”.

📁 Milyen fájltípus legyen?

  • .docx - szerkeszthető Word fájl

  • .pdf - megosztásra, nyomtatásra tökéletes

  • .rtf - egyszerű, más gépeken is megnyitható

💬 Tipp: Próbáld ki mindhármat, és nézd meg, melyik mire jó!

🌍 Mentés helye: lokálisan vagy felhőbe?

  • Sajátgép / asztal – gyors és kéznél van, de könnyen elveszhet

  • OneDrive / felhő – bárhol elérhető, automatikus mentés működik

🎯 Mini kihívás a végére:

✅ Kapcsold be az automatikus mentést egy OneDrive-os dokumentumon!
✅ Csinálj egy dokumentum-másolatot „Mentés másként” használatával – de úgy, hogy más mappába vagy más formátumba (pl. PDF) mented!

Mire való a szövegszerkesztő? A szövegszerkesztés alapfogalmai

Mire való a szövegszerkesztő? A szövegszerkesztés alapfogalmai

írta: | 2025. ápr. 10. | Word kezdőknek, 6. osztály, Érettségi – középszint, Szövegszerkesztés

Word szövegszerkesztés kezdőknek › 1.1 lecke

Word tanfolyam · 1.1 lecke

Mire való a szövegszerkesztő?

Meghívó a születésnapodra, házi dolgozat, plakát a suli rendezvényére, később önéletrajz: mindegyik dokumentum, és mindegyiket szövegszerkesztővel készítjük. Ebben a leckében megismered a szövegszerkesztés legfontosabb fogalmait, és megtanulod a két aranyszabályt, amelyekkel már az első dokumentumod is profi lesz.

  • kb. 45 perc
  • teljesen kezdőknek
  • 6. osztálytól

A lecke végére

  • elmagyarázod, mit jelent a szövegszerkesztés, és mire való a szövegszerkesztő program;
  • megkülönbözteted a szerkesztést és a formázást;
  • tudod, miben más a Jegyzettömb és a Word;
  • ismersz több szövegszerkesztő programot, és tudod, melyiket mikor érdemes választani;
  • felismered a kezdők leggyakoribb hibáit egy dokumentumban.

Mielőtt elkezded

Ehhez a leckéhez nem kell semmilyen előismeret. Ha van a közeledben számítógép, a feladatokat ki is próbálhatod, de gép nélkül is végig tudod gondolni őket.

A teljes Word-tanfolyam tanmenete →

👋 Ismerd meg a csapatot: Lili és Peti

Lili és Peti hatodikosok, és veled együtt tanulják a Wordöt. Lili mindent azonnal ki akar próbálni, Peti pedig mindig siet. Ezért néha hibáznak, ahogy mindenki, aki most tanul valamit. A leckék hibavadász feladataiban az ő bajaikat oldjuk meg együtt. Segíts nekik!

Ne feledd: hibázni nem szégyen. A hibákból tanulunk a legtöbbet.

Dokumentumok mindenhol

Nézz körül: az iskolai értesítő, a mozijegy, a menü egy étteremben, egy könyv oldala vagy az orvosi recept mind dokumentum. Sokuk először szövegszerkesztőben készült, csak utána nyomtatták ki vagy küldték el.

🎉 Meghívó

Rövid, figyelemfelkeltő: nagy cím, kevés szöveg, kép.

📝 Házi dolgozat

Hosszabb, tagolt szöveg címekkel, oldalszámmal, forrásokkal.

📰 Osztályújság

Hasábok, képek, több cikk egy oldalon.

💼 Önéletrajz

Áttekinthető, egységes, hibátlan: egyszer neked is szükséged lesz rá!

🔎 Kihívás: dokumentumvadászat

Gyűjts otthon vagy az iskolában öt különböző dokumentumot (akár lefényképezheted őket). Mindegyikhez írd fel: kinek szól, mi a célja, és mi teszi könnyen olvashatóvá (vagy nehezen olvashatóvá). A tanfolyam végére mindegyikhez hasonlót te is el tudsz készíteni.

A legfontosabb fogalmak

📖 Fogalomtár

Program
A számítógépnek szóló utasítások gyűjteménye, amely egy feladatot elvégez. Van rajzolóprogram, játékprogram, böngészőprogram, és van szövegszerkesztő program.
Szövegszerkesztés
Szöveges dokumentum készítése számítógéppel: a szöveg begépelése, javítása, elrendezése és csinosítása (formázása).
Szövegszerkesztő program
Az a program, amellyel ezt csináljuk, például a Microsoft Word.
Dokumentum
Az elkészült mű: egy levél, meghívó, dolgozat. Olyan, mint egy füzetlap vagy egy kinyomtatott papír, csak a számítógépen készül.
Fájl
Amikor elmented a dokumentumot, a számítógép egy fájlban tárolja. A fájl olyan, mint egy dosszié a fiókban: van neve, és bármikor újra elővehető.
Fájlformátum és kiterjesztés
A fájl „fajtája”. A fájl neve után, egy pont mögött álló pár betű, a kiterjesztés árulja el: a bemutatkozas.docx Word-dokumentum, a nyaralas.jpg kép. A Word saját formátuma a .docx; erről az 1.5 leckében lesz szó részletesen.
Szerkesztés
A szöveg tartalmának alakítása: gépelés, javítás, törlés, áthelyezés, másolás.
Formázás
A szöveg megjelenésének alakítása: betűtípus, méret, szín, igazítás, térközök.
„Amit látsz, azt kapod”
A Word egyik legfontosabb tulajdonsága: a képernyőn pontosan úgy látod a lapot, ahogy kinyomtatva kinéz majd. (Angolul ezt WYSIWYG-nek rövidítik, így ejtsd: „vizivig”.)

Jegyzettömb vagy Word?

A Windows Jegyzettömbje is szöveget szerkeszt, mégsem szövegszerkesztő a szó teljes értelmében. Nézd meg a különbséget:

Jegyzettömb (egyszerű szöveg)Word (szövegszerkesztő)
Betűtípus, szín, kiemelésnincs, csak puszta karakterekszabadon formázható
Képek, táblázatoknem lehetbeszúrhatók
Oldalak, oldalszámnincsenekvan lapméret, margó, élőfej
Helyesírás-ellenőrzésa legújabb Windowsban egyszerű, régebben nem voltrészletes, magyarul is
Fájlformátum.txt.docx
Mire jó?gyors jegyzet, programkód, beállítófájlformázott, nyomtatható dokumentum

🔮 Jósold meg!

Egy Wordben megírt, félkövér címet és piros kiemelést tartalmazó szöveget kijelölsz, kimásolsz, és beilleszted a Jegyzettömbbe. Mi marad meg belőle?

Megoldás

Csak maga a szöveg, vagyis a karakterek. A félkövér, a piros szín és a betűtípus elvész, mert a Jegyzettömb nem tud formázást tárolni. Ha van gép a közeledben, próbáld ki! Ebből a kísérletből jól látszik a különbség a szöveg tartalma és a megjelenése között.

💡 Tudtad?

A programozók és a weboldalkészítők szívesen dolgoznak Jegyzettömb-szerű programokban, mert ott csak a puszta szöveg számít, és semmi „láthatatlan” formázás nem keveredik bele.

Melyik programot válaszd?

ProgramHol fut?Tudnivaló
Microsoft Word (asztali)Windows, macOSA legtöbb funkció. Iskolákban gyakran elérhető a Microsoft 365-tel.
Word a böngészőbenbármilyen böngészőbenMicrosoft-fiókkal ingyenesen használható, kevesebb funkcióval. Erről az 1.2 leckében lesz szó.
Google Dokumentumokböngészőben, telefononIngyenes Google-fiókkal, közös munkára kiváló.
LibreOffice WriterWindows, macOS, LinuxIngyenes és nyílt forráskódú, saját formátuma az .odt.

💡 A tudás nem vész el

A tanfolyam a Wordre épül, de amit megtanulsz (bekezdés, stílus, tabulátor, táblázat), az minden szövegszerkesztőben ugyanúgy működik, legfeljebb máshol van a gomb. A fogalmakat tanuld meg, ne a gombok helyét!

Szerkesztés vagy formázás?

Döntsd el mindegyikről, hogy a tartalmat változtatja (szerkesztés), vagy a megjelenést (formázás)! Előbb gondold végig, csak utána nyisd ki a megoldást.

✍️ Válogató feladat

  1. Kijavítod a „szivesen” szót „szívesen”-re.
  2. A címet nagyobb betűméretre állítod.
  3. Egy bekezdést áthelyezel a szöveg végére.
  4. Egy szót félkövérré teszel.
  5. A szöveget középre igazítod.
  6. Beírsz egy új mondatot.
Megoldás

Szerkesztés: 1, 3, 6 (a tartalom változik). Formázás: 2, 4, 5 (csak a kinézet változik, a szöveg ugyanaz).

Hibavadászat: mi a baj ezzel a meghívóval?

Ez a meghívó első ránézésre „rendben van”, de egy tapasztalt szerkesztő hat kezdő hibát is talál benne. Nézd meg a képet és a leírást, és próbáld megtalálni őket!

🐞 Mit látunk a képen?

  • A cím: „OSZTÁLYBULI!!!”, csupa nagybetűvel.
  • Az öt sorban öt különböző betűtípus.
  • A sorok elején sok szóköz, hogy „középen” legyenek.
  • A lap alján tizenöt üres Enter, hogy a következő rész új oldalra kerüljön.
  • A program pontjai kézzel számozva: „1.”, „2.”, „3.”.
  • Három szó alatt piros hullámos vonal, amit senki nem nézett meg.
Mi a baj, és mi lenne a helyes megoldás?
HibaMiért baj?HelyesenLecke
Csupa nagybetű, három felkiáltójelNehezen olvasható, „kiabál”.Nagyobb betűméret, félkövér, egy felkiáltójel.3.1–3.2
Öt betűtípusZavaros, nem egységes.Legfeljebb kettő: egy a címnek, egy a szövegnek.3.7
Szóközökkel igazított sorokMás gépen, más betűtípussal szétcsúszik.Középre igazítás egy kattintással.4.1
Üres Enterek az új oldalhozHa feljebb beírsz egy sort, minden elcsúszik.Oldaltörés (Ctrl + Enter).5.2
Kézzel írt számozásÚj pont beszúrásakor újra kell számozni.Automatikus számozás.4.5
Figyelmen kívül hagyott piros vonalHelyesírási hiba maradhat a szövegben.Helyesírás-ellenőrzés, és a gyanús szavak átnézése.2.9

Az első négy hibát a formázási jelek (¶ gomb) bekapcsolásával azonnal észreveszed: a szóközök pontként, az Enterek ¶ jelként látszanak. Erről a 2.3 leckében tanulsz.

A két aranyszabály

1. Előbb a szöveg, aztán a formázás

Először írd le a teljes szöveget, javítsd ki, és csak utána formázd. Így nem vész kárba a munkád, ha a tartalom még változik.

2. Mentsd korán, mentsd gyakran

Az első mondat után már mentsd el a dokumentumot, utána pedig rendszeresen (Ctrl + S). Egy áramszünet vagy lefagyás ne vigye el a munkádat! Az 1.4 leckében részletesen megtanulod.

💻 Próbáld ki: ugyanaz kétféleképpen

Írj három mondatot magadról (név nélkül is lehet: hobbi, kedvenc étel, kedvenc hely) először a Jegyzettömbbe, aztán a Wordbe. (Mindkettőt úgy indítod el, hogy a képernyő alján a Start gombra kattintasz, és begépeled a nevüket. A Word ablakáról az 1.3 leckében tanulsz részletesen.) A Wordben a mondatok közül egy szót tegyél félkövérré, és nézd meg, észreveszi-e a program, ha elírsz egy szót. Írj fel két különbséget, amit tapasztaltál!

✅ Kész vagy, ha…

…el tudod magyarázni egy társadnak, mi a különbség a szerkesztés és a formázás, illetve a Jegyzettömb és a Word között, és meg tudod mondani, mi a baj, ha valaki szóközökkel igazít.

Összefoglalás

  • A szövegszerkesztés szöveges dokumentum számítógépes elkészítése; a program, amivel készül, a szövegszerkesztő.
  • A szerkesztés a tartalmat, a formázás a megjelenést változtatja.
  • A Jegyzettömb egyszerű szöveget tárol (.txt), a Word formázott dokumentumot (.docx).
  • Sok szövegszerkesztő van; a fogalmak mindegyikben ugyanazok.
  • Aranyszabályok: előbb a szöveg, aztán a formázás; mentsd korán, mentsd gyakran.

Ellenőrizd magad!

Mi a különbség a szövegszerkesztés és a szövegszerkesztő között?

A szövegszerkesztés a tevékenység, a szövegszerkesztő a program, amellyel végezzük.

Szerkesztés vagy formázás, ha egy szót dőltté teszel?

Formázás: a szó ugyanaz marad, csak a megjelenése változik.

Mit jelent a WYSIWYG?

„Amit látsz, azt kapod”: a képernyőn úgy látod a dokumentumot, ahogy kinyomtatva kinéz.

Miért nem jó szóközökkel középre igazítani?

Mert más gépen, más betűtípussal vagy betűmérettel szétcsúszik. Erre az igazítás való.

Tanároknak

Kerettantervi kapcsolódás

NAT 2020, Digitális kultúra, 5–8. évfolyam, Szövegszerkesztés témakör: a szövegszerkesztő program alapfunkcióinak ismerete, dokumentumok célnak megfelelő elkészítése; Az információs társadalom: a digitális eszközök tudatos megválasztása.

Módszertan

A lecke a fogalmi alapozásra épül, a Microsoft hivatalos Word-oktatóanyagai és a GCFGlobal kezdő Word-tanfolyama szerinti sorrendben (mire való a program, dokumentumtípusok, felület), az ICDL dokumentumkezelési moduljának szemléletével kiegészítve. A szerkesztés és a formázás szétválasztása a tanfolyam egészén átívelő alapelv. A hibás meghívó elemzése (hibavadászat) előre megmutatja a később tanítandó helyes eljárásokat, és motivál. A Jegyzettömb és a Word összevetése kísérletre épülő felfedeztetés.

Differenciálás

Gép nélküli órán a dokumentumvadászat, a válogató feladat és a hibavadászat kivetítve vagy kinyomtatva is elvégezhető. Haladóknak: keressenek példát arra, mikor jobb választás a Jegyzettömb, mint a Word.

Időterv

Dokumentumok mindenhol: 5 perc. Fogalmak: 10 perc. Jegyzettömb vagy Word: 8 perc. Programok: 5 perc. Válogató feladat: 5 perc. Hibavadászat: 8 perc. Aranyszabályok: 4 perc. A „Próbáld ki” és a dokumentumvadászat otthoni feladat is lehet.

Következő lecke: 1.2 Asztali Word és Word a böngészőben

Mi a különbség a telepített Word és a böngészőben futó, ingyenes Word között, és melyiket mikor érdemes használni?

A Word kezelőfelülete: menüszalag, lapok és nagyítás

A Word kezelőfelülete: menüszalag, lapok és nagyítás

írta: | 2025. márc. 10. | Word kezdőknek, 6. osztály, Érettségi – középszint, Szövegszerkesztés

Word szövegszerkesztés kezdőknek › 1.3 lecke

Word tanfolyam · 1.3 lecke

A Word kezelőfelülete

Amikor először megnyitod a Wordöt, olyan, mintha egy űrhajó pilótafülkéjébe ülnél: rengeteg gomb, felirat és ikon. Ne ijedj meg! Ebben a leckében darabonként megismered a Word ablakát, és megtanulod, hogyan találsz meg bármit. Nem tudsz semmit elrontani: mindent vissza lehet csinálni.

  • kb. 45 perc
  • teljesen kezdőknek
  • 6. osztálytól

A lecke végére

  • biztonságosan használod az egeret: kattintás, dupla kattintás, jobb kattintás, húzás;
  • megkülönbözteted a kurzort és az egérmutatót;
  • megnevezed a Word ablakának részeit;
  • eligazodsz a menüszalagon: lapok, csoportok, gombok;
  • nagyítasz és kicsinyítesz, és tudod, mi történik ilyenkor;
  • bármikor visszavonod, amit véletlenül csináltál.

Ehhez használod

  • az 1.1 lecke fogalmait (dokumentum, szerkesztés, formázás);
  • az 1.2 leckéből, hogy hogyan nyitod meg a Wordöt a gépen vagy a böngészőben.

A lecke az asztali és a böngészős Wordben is elvégezhető.

Egérrel bátran

A számítógépet legtöbbször egérrel (laptopon az érintőpaddal, vagyis a billentyűzet alatti érintőfelülettel) irányítjuk. Hat mozdulatot kell ismerned:

MozdulatHogyan csinálod?Mire jó a Wordben?
MutatásAz egeret egy gomb fölé viszed, de nem kattintasz.Megjelenik egy kis felirat, amely elárulja, mit csinál a gomb.
KattintásEgyszer megnyomod és elengeded a bal egérgombot.Gomb megnyomása, a kurzor elhelyezése a szövegben.
Dupla kattintásKétszer gyorsan egymás után kattintasz a bal gombbal.Egy szó kijelölése; program vagy fájl megnyitása.
Jobb kattintásEgyszer megnyomod a jobb egérgombot.Felugrik a helyi menü a leggyakoribb lehetőségekkel.
HúzásLenyomod a bal gombot, és nyomva tartva mozgatod az egeret.Szöveg kijelölése, a nagyítás csúszkájának mozgatása.
GörgetésAz egér közepén lévő kereket forgatod (érintőpadon két ujjal húzol).Fel-le mozgás a dokumentumban.

🖱 Bemelegítés

Az asztalon (a Windows kezdőképernyőjén) mutass rá a Kuka ikonjára, kattints rá egyszer (kijelölődik), majd kattints rá jobb gombbal, és nézd meg a helyi menüt. Ne válassz semmit, csak kattints mellé, és a menü eltűnik. Ügyes vagy: ezzel már négy mozdulatot kipróbáltál!

A Word indítása és a kezdőképernyő

  1. Kattints a képernyő alján a Start gombra (a Windows-logó), és kezdd el gépelni: Word. Ha megjelent, kattints rá. (A böngészős Wordöt az 1.2 lecke szerint nyitod meg.)
  2. Megjelenik a kezdőképernyő. Itt választhatsz: Üres dokumentum (egy tiszta lap), sablonok (előre megtervezett minták, például meghívó vagy oklevél), vagy a legutóbbi dokumentumaid.
  3. Kattints az Üres dokumentum lehetőségre. Megnyílik a Word ablaka egy üres lappal.

💡 Sablon: kész minta

A sablon olyan, mint egy kifestő: a forma már megvan, neked csak a saját tartalmadat kell beleírnod. Kezdetben az üres dokumentummal dolgozunk, hogy mindent te magad csinálj meg.

A Word ablakának részei

Az ablak az a téglalap alakú terület a képernyőn, amelyben egy program fut. A Word ablaka mindig ugyanazokból a részekből áll. A rajzon sárga számok jelölik őket:

SzámNeveMire való?
1CímsorA dokumentum neve. Amíg nem mented el, „Dokumentum1”. Jobb szélén a kis-, a teljes méret és a bezárás (×) gombja.
2LapfülekA menüszalag „fiókjai”: Kezdőlap, Beszúrás, Elrendezés… A Fájl lapon van a mentés, a megnyitás és a nyomtatás.
3MenüszalagA kiválasztott laphoz tartozó gombok, témák szerint csoportokba rendezve (a csoport neve alul olvasható).
4DokumentumterületA fehér lap, amelyre írsz. Itt villog a kurzor.
5GörgetősávA jobb szélen: ezzel mozogsz fel-le a hosszabb dokumentumban.
6ÁllapotsorAz ablak alján: hányadik oldalon jársz, hány szó van a dokumentumban, milyen nyelvű a szöveg.
7NagyításCsúszka és százalék: mekkorának látod a lapot.

🚀 Űrhajó-műszerfal

Képzeld el, hogy a Word egy űrhajó, és te vagy a pilóta! Párban: az egyikőtök megmondja egy rész nevét („Állapotsor!”), a másik megmutatja egérrel a saját gépén, és elmondja, mire való. Minden jó válasz egy pont. Cseréljetek szerepet!

Kurzor és egérmutató: nem ugyanaz!

│ Kurzor

Villogó függőleges vonal a szövegben. Ahol a kurzor van, oda kerül a betű, amit begépelsz. Úgy viszed máshová, hogy a kívánt helyre kattintasz, vagy a nyílbillentyűket használod.

↖ Egérmutató

Az egérrel mozgó jel. A szöveg fölött függőleges „I” alakú (ezt hívják I-sugárnak), a gombok fölött nyíl. Önmagában nem ír sehova, csak mutat.

🔮 Jósold meg!

Beírtad, hogy „Szia Világ”. Az egérmutatót a „Szia” szó elé viszed, de nem kattintasz, és begépelsz egy felkiáltójelet. Hová kerül a felkiáltójel?

Megoldás

A szöveg végére, ahol a kurzor villog! Az egérmutató csak mutat; a kurzort kattintással kell áthelyezni. Ez a kezdők egyik leggyakoribb meglepetése, próbáld ki!

A menüszalag: lapok, csoportok, gombok

A menüszalag olyan, mint egy szerszámosláda több fiókkal. Minden lap egy fiók: ha a fülére kattintasz, kinyílik, és megjelennek a benne lévő eszközök. Egy fiókon belül az eszközök csoportokba vannak rendezve.

LapMi van benne? (példák)
Fájlúj dokumentum, megnyitás, mentés, nyomtatás
Kezdőlapa leggyakoribbak: betűtípus, betűméret, félkövér, igazítás, felsorolás
Beszúráskép, táblázat, alakzat, oldalszám, szimbólum
Elrendezésmargók, lap tájolása, lapméret
Véleményezéshelyesírás-ellenőrzés, megjegyzések
Nézetnagyítás, vonalzó, olvasó mód

💡 Három segítő

  • Elemleírás: ha egy gomb fölé mutatsz, megjelenik a neve, és gyakran a billentyűparancsa is.
  • Keresés: az ablak tetején lévő keresőmezőbe beírhatod, mit szeretnél (például „oldalszám”), és a Word megmutatja.
  • Kis nyíl a csoport sarkában: egy ablakot nyit további beállításokkal.

🧩 Párosító

Melyik lapon keresnéd? a) Képet szeretnél beszúrni. b) Ki akarod nyomtatni a dokumentumot. c) Félkövérré tennéd a címet. d) Ellenőriznéd a helyesírást. e) Fekvő lapot szeretnél.

Megoldás

a) Beszúrás; b) Fájl; c) Kezdőlap; d) Véleményezés; e) Elrendezés.

Kincskeresés a menüszalagon

Keresd meg ezeket a gombokat a saját Wordödben! Mutass rájuk (ne kattints), olvasd el az elemleírásukat, és írd fel a füzetedbe: melyik lapon és melyik csoportban találtad, és mi a neve.

félkövér betű
kis ecset
omega jel
betűk pipával
fordított P
tájolás
képek
visszavonás
Megoldókulcs
JelNeveHol van?
FFélkövérKezdőlap, Betűtípus csoport
🖌FormátummásolóKezdőlap, Vágólap csoport
ΩSzimbólumBeszúrás, Szimbólumok csoport
abc✓Helyesírás és nyelvhelyesség (Szerkesztő)Véleményezés, Nyelvi ellenőrzés csoport
Rejtett formázási jelek megjelenítéseKezdőlap, Bekezdés csoport
⇄TájolásElrendezés, Oldalbeállítás csoport
🖼KépekBeszúrás, Illusztrációk csoport
↶VisszavonásKezdőlap bal szélén (vagy a címsorban, a Gyorselérési eszköztáron)

A gombok pontos helye és neve a Word változatától függően kicsit eltérhet. Ha nem találsz meg egyet, használd a keresőmezőt!

Nagyítás: közelebb hozni a lapot

A jobb alsó sarokban lévő nagyítás csúszkával (vagy a Ctrl lenyomva tartása közben az egér görgőjével) nagyobbnak vagy kisebbnek látod a lapot, mintha egy nagyítóval közelebb hajolnál hozzá.

🔮 Nagyítás-nyomozás

200%-ra nagyítasz, és így nyomtatod ki a dokumentumot. Kétszer nagyobbak lesznek a betűk a papíron?

Megoldás

Nem! A nagyítás csak azt változtatja meg, hogy te mekkorának látod a lapot a képernyőn. A dokumentum maga nem változik, a nyomtatás ugyanolyan lesz. Ha a betűket akarod nagyobbra venni, azt a betűmérettel teheted meg (3.1 lecke).

🔍 Próbáld ki!

Írj be egy mondatot, és állítsd a nagyítást 50%-ra, 100%-ra és 200%-ra. Figyeld közben az állapotsort és a betűméretet a Kezdőlapon: változik a betűméret száma?

A mentőöv: visszavonás

🛟 Ctrl + Z: a varázsgomb

Ha valami nem úgy sikerült, ahogy akartad (eltűnt egy szöveg, megváltozott a betű), nyomd meg együtt a Ctrl és a Z billentyűt, vagy kattints a Visszavonás (↶) gombra. A Word visszalép egy lépést. Többször megnyomva több lépést is visszavon. A Ctrl + Y pedig visszahozza, amit visszavontál. Ezért nem tudsz semmit véglegesen elrontani: bátran próbálkozz!

⌨️ Hogyan nyomj meg két billentyűt egyszerre?

Előbb nyomd le és tartsd lenyomva a Ctrl billentyűt (a billentyűzet bal alsó sarkában), aztán nyomd meg egyszer a Z-t, végül engedd el mindkettőt. Ugyanígy működik minden billentyűparancs.

Hibavadászat: Lili három baja

Lili most ismerkedik a Worddel, és háromszor is segítséget kért. Te mit tanácsolnál neki?

🐞 1. „Eltűntek a gombok!”

Lili véletlenül duplán kattintott a Kezdőlap fülére, és azóta csak a lapfülek látszanak, a gombok nem.

Mi a megoldás?

A menüszalag összecsukódott, hogy több hely jusson a szövegnek. Kattints duplán újra egy lapfülre, vagy nyomd meg a Ctrl + F1 billentyűket. Ha egy lapfülre egyszer kattintasz, a menüszalag ideiglenesen megjelenik.

🐞 2. „Hangyabetűs lett minden!”

Lili a Ctrl lenyomása közben görgetett az egérrel, és most a lap pici, a betűk alig látszanak. Megijedt, hogy a dokumentuma is kicsi lett.

Mi a megoldás?

Csak a nagyítás változott meg, a dokumentum nem. Állítsd vissza 100%-ra: a jobb alsó sarokban kattints a százalékra, és válaszd a 100%-ot, vagy a Nézet lapon a 100% gombot.

🐞 3. „Rossz helyre ír a Word!”

Lili ki akart javítani egy szót a szöveg elején. Odavitte az egeret, gépelni kezdett, de a betűk a szöveg végén jelentek meg.

Mi a megoldás?

Lili elfelejtett kattintani! Az egérmutató ott volt, de a kurzor a szöveg végén maradt. Előbb kattintson oda, ahová írni szeretne, és csak utána gépeljen. A rossz helyre került betűket a Ctrl + Z visszavonja.

Összefoglalás

  • Hat egérmozdulat: mutatás, kattintás, dupla kattintás, jobb kattintás, húzás, görgetés.
  • A Word ablakának részei: címsor, lapfülek, menüszalag, dokumentumterület, görgetősáv, állapotsor, nagyítás.
  • A kurzor mutatja, hová kerül a gépelt szöveg; az egérmutató csak mutat.
  • A menüszalag lapokból áll, a lapokon a gombok csoportokba rendezve vannak.
  • A nagyítás csak a látványt változtatja, a dokumentumot nem.
  • A Ctrl + Z visszavonja az utolsó lépést.

Ellenőrizd magad!

Hová kerül a begépelt betű: az egérmutatóhoz vagy a kurzorhoz?

A kurzorhoz, a villogó vonalhoz.

Melyik lapon van a mentés és a nyomtatás?

A Fájl lapon.

Mi történik, ha egy gomb fölé viszed az egeret, de nem kattintasz?

Megjelenik az elemleírás: a gomb neve és rövid magyarázata.

Ha 150%-ra nagyítasz, nagyobb lesz a nyomtatott szöveg?

Nem, a nagyítás csak a képernyőn látott méretet változtatja.

Tanároknak

Kerettantervi kapcsolódás

NAT 2020, Digitális kultúra, 5–8. évfolyam: A digitális eszközök használata (az egér és a billentyűzet biztonságos használata, a program kezelőfelületének megismerése), Szövegszerkesztés (a szövegszerkesztő program kezelőfelülete, menük és eszköztárak).

Módszertan

A lecke abból indul ki, hogy egyes diákok most használnak először számítógépet, ezért az egérműveleteket és a kurzor fogalmát külön tanítja, mielőtt a kezelőfelületre térne. A Microsoft hivatalos Word-képzésében és a GCFGlobal kezdő Word-tanfolyamában is a kezelőfelület megismerése az első gyakorlati lépés. A vázlatos, számozott ábra verziófüggetlen; a valódi képernyőkép kiegészíti. A kincskeresés felfedeztető tanulás az elemleírások használatával (önálló információkeresés), a párosító és a nyomozós feladatok a fogalmi megértést ellenőrzik. A hibavadászat a kezdők három leggyakoribb „pánikhelyzetét” dolgozza fel, a visszavonás pedig a próbálkozás bátorságát erősíti.

Differenciálás

Gyorsabbaknak: keressék meg a Gyorselérési eszköztárat, és tegyenek rá egy új gombot (jobb kattintás egy gombon → Hozzáadás a gyorselérési eszköztárhoz). Lassabbaknak: az egérműveletek gyakorlása párban, a tanár által előkészített egyszerű dokumentumon.

Időterv

Egérrel bátran: 8 perc. Indítás: 4 perc. Az ablak részei és űrhajó-műszerfal: 10 perc. Kurzor és egérmutató: 5 perc. Menüszalag és párosító: 7 perc. Kincskeresés: 6 perc. Nagyítás és mentőöv: 3 perc. A hibavadászat lehet ráhangoló feladat a következő órán.

Következő lecke: 1.4 Új dokumentum, megnyitás és mentés

Megtanulod, hogyan mentsd el a munkádat, hogy biztosan megtaláld legközelebb is, és hogyan nyisd meg újra.

ER és EER modell közti különbség

ER és EER modell közti különbség

írta: | 2025. jan. 16. | Adatbáziskezelés, Érettségi – emelt szint, Érettségi – középszint

Adatbázis

ER és EER modell

Az ER (Entity-Relationship) és az EER (Enhanced Entity-Relationship) modell közötti különbségek az alábbiakban foglalhatók össze

Az ER-modell jellemzői

Az ER modell a koncepcionális adatbázis-tervezés alapvető eszköze, amely az adatok logikai struktúráját írja le:

  • Egyedtípusok (entitások): Egy valós világot reprezentáló objektum, például egy személy, hely vagy dolog.
  • Attribútumok: Az egyedek tulajdonságai, például egy személy neve vagy kora.
  • Kapcsolattípusok: Az egyedek közötti összefüggések (pl. "Kölcsönöz" kapcsolat a Könyv és Olvasó között).
  • Az ER-modell független az implementációtól, így alkalmas a rendszer-független tervezésre.
  • Flexibilis és vizuálisan jól ábrázolható grafikus eszközökkel (például Chen-jelölés, holláb-jelölés).

 

    Az EER-modell jellemzői

    • Az EER-modell az ER-modell kiterjesztett változata, amely további koncepciókat vezet be az összetettebb adatkapcsolatok kezelésére:
      • Főosztály és alosztályok: Lehetőséget biztosít az egyedek hierarchikus csoportosítására. Például a "Dolgozó" főosztálynak lehetnek alosztályai, mint "Mérnök", "Technikus", "Titkárnő".
      • Specializáció és általánosítás:
        • Specializáció: Főosztály felosztása alosztályokra, például a "Jármű" osztály specializálása "Személyautó" és "Tehergépkocsi" alosztályokra.
        • Általánosítás: Alosztályok egyesítése egy közös főosztályba, például a "Személyautó" és "Tehergépkocsi" osztályok általánosítása "Jármű" főosztályba.
      • Attribútum és kapcsolat öröklődése: Az alosztályok öröklik a főosztály attribútumait és kapcsolatait.
      • Unió típus (kategória): Több főosztály közös alosztálya, például egy "Tulajdonos" alosztály, amelynek elemei lehetnek "Személy" vagy "Vállalat" főosztályokból.

    3. Különbségek az ER és EER modellek között

    Jellemző ER-modell EER-modell
    Bonyolultság Alapvető adatszerkezeteket kezel. Komplexebb adatszerkezeteket támogat.
    Főosztály/Alosztály Nem tartalmaz ilyen fogalmakat. Támogatja a főosztály-alosztály viszonyokat.
    Specializáció/Általánosítás Nincs benne. Támogatott.
    Unió típus (kategória) Nem érhető el. Elérhető, különböző főosztályok közös alosztálya.
    Attribútum öröklődése Nem támogatott. Az alosztályok öröklik a főosztály attribútumait.

    Miért hasznos az EER-modell?

    • Az EER-modell pontosabb és részletesebb leírást nyújt a valós világ összetett kapcsolatairól.
    • Objektum-orientált adatmodellezési alapelveket is tartalmaz, mint az öröklődés és hierarchia, amelyek segítenek az adatstruktúrák könnyebb megértésében és kezelésében.

    Példa az EER-modell alkalmazására

    • Egy vállalatnál a "Dolgozó" főosztály tartalmazhat alosztályokat, például "Mérnök" és "Titkárnő". Az EER-modell segítségével ezek külön attribútumokkal és kapcsolatokkal láthatók el, miközben öröklik a "Dolgozó" főosztály tulajdonságait (pl. név, azonosító).

    Edvac működés közben
    Relációs adatmodell – műveletek és leképezés

    Relációs adatmodell – műveletek és leképezés

    írta: | 2025. jan. 16. | Adatbáziskezelés, Egyetemi jegyzet, Érettségi – emelt szint, Érettségi – középszint

    Adatbázis

    Relációs adatmodell – műveletek és leképezés

    A relációs adatmodell fogalmairól már korábban volt szó, itt megtalálod. Most egy kicsit részletesebben írok róla. 

      Bevezetés

      • A relációs adatbázisok az adatkezelés egyik legelterjedtebb módszerét jelentik. Ezek az adatbázisok teljes mértékben megfeleltethetők az egyed-kapcsolat modellnek, amely az adatstruktúrák logikai szervezését írja le. Az egész rendszer alapja a halmazelméleti reláció, amely matematikai alapelveket használ az adatok kezelésére és kapcsolataik meghatározására.

      Relációk

      A relációs adatbázisokban a reláció egy kétdimenziós adathalmaz, amelyet táblázatként lehet elképzelni. A következő kulcsfogalmak segítenek megérteni a relációkat:

      Reláció: Kétdimenziós adathalmaz (táblázat).

      • Számosság: A relációban található rekordok száma (azaz a sorok száma).
      • Fok: Az attribútumok (oszlopok) száma, azaz hány különböző tulajdonságot tárol egy rekord.

       

         Attribútum: Az oszlopok nevei, amelyek egy reláció tulajdonságait írják le. Minden attribútumhoz egy domain tartozik.

        • Domain: Az értékkészlet, amelyből az attribútum értékei kiválasztásra kerülnek (pl. városok nevei, vezetéknevek) 

        Előfordulás (rekord): Egy adott sor, amely egy egyed adatait tartalmazza. Például egy személy adatai: név, cím, születési hely.

        Relációs séma: Az adatok struktúráját határozza meg a tervezési fázisban. Példa: Felhasználók(Név, Kor, Város).

        Relációs adatbázisok szabályai

        1. Az egyedek (rekordok) sorrendje nem számít, mivel halmazokról beszélünk.
        2. Nem lehet két azonos rekord a relációban (ismétlődés tilalma).
        3. Az attribútumok sorrendje lényegtelen.
        4. Minden attribútumhoz egyértelmű név tartozik.
        5. Minden attribútumnak van értéke, amely a domainből származik.

        Táblázatos ábrázolás

        A relációk táblázatokban jelennek meg:

        • Fejléc: Az attribútumok nevei.
        • Sorok (rekordok): Az egyedek adatai.
        • Cellák: Egy adott attribútumhoz tartozó konkrét értékek.

        Információtartalom

        Az információt nem az egyedi adatok hordozzák, hanem az, hogy egy soron belül milyen adatok kapcsolódnak egymáshoz. Például a "Kovács István Kaposváron él" sor ad információt, míg önmagában a "Kovács" vagy "Kaposvár" nem.

        Műveletek relációkon

        Alapműveletek

        1. Descartes-szorzat: Két halmaz összes lehetséges elempárjának kombinációja.

          • Pl. D1 = {A, B}, D2 = {1, 2} → (A,1), (A,2), (B,1), (B,2).

        2. Unió (egyesítés): Két reláció összes egyedi rekordjának összevonása.

          • Példa:
            R1 = {(1,2,3), (3,2,1)}, R2 = {(1,4,3), (2,2,3)}
            R1 ∪ R2 = {(1,2,3), (3,2,1), (1,4,3), (2,2,3)}.

        3. Különbség (kivonás): Az első relációból azokat a rekordokat hagyjuk meg, amelyek a másodikban nem szerepelnek.

          • Példa:
            R1 = {(1,2,3), (3,2,1)}
            R2 = {(1,2,3)}
            R1 \ R2 = {(3,2,1)}.

        2. Szelekció (kiválasztás): Egy reláció azon rekordjainak kiválasztása, amelyek megfelelnek egy adott feltételnek.

        3. Projekció (vetítés): Adott attribútumok kiválasztása a relációból.

        Származtatott műveletek

        1. Metszet (közös rész): Két reláció közös rekordjait adja meg.

        2. Natural Join (természetes illesztés): Két reláció közös attribútumainak egyezése alapján végzett illesztés.

        3. Theta Join (általános illesztés): Rekordok illesztése egy tetszőleges logikai feltétel alapján.

          A relációs adatbázisok lehetővé teszik, hogy hatékonyan tároljuk, rendezzük, és elemezzük az adatokat matematikai alapelvek alapján. Az alapműveletek és származtatott műveletek segítségével komplex adatkapcsolatok hozhatók létre, amelyeket táblázatok formájában ábrázolunk, de a lényeg mindig az információk közötti összefüggés.

          Leképezés 

          Az ER-modell egy adatbázis tervezési módszer, amely az egyedeket (entitások) és azok tulajdonságait (attribútumokat) írja le. A relációs adatmodell az ER-modell alapján strukturált formában jeleníti meg az adatokat.

          Először az adat egy egyed-kapcsolat modellben jelenik meg 

          • Az "E" jelöli az egyed típust (pl. egy személy vagy tárgy).
          • Az "A1", "A2", "A3", "A4" az egyedhez tartozó attribútumokat jelöli (pl. név, cím, telefonszám).
          • Az ER-modell segít az adatok logikai tervezésében, de nem definiálja, hogy ezeket hogyan tároljuk.

        Ez az adat relációs adatmodellben: 

          • Az egyedet egy táblázat reprezentálja, amelynek neve szintén "E".
          • Az attribútumok oszlopokként jelennek meg (pl. "A1", "A2", "A3", "A4").
          • A táblázat sorai az egyed konkrét előfordulásait (rekordjait) tartalmazzák, például egy-egy személy adatait.

        Átalakítás folyamata

        Az ER-modell logikai struktúrája átültethető a relációs adatmodellbe:

        • Az egyedekből táblák lesznek.
        • Az attribútumok az oszlopokat alkotják.
        • Az egyedi előfordulások (rekordok) töltik meg a táblák sorait.

        Fontos megjegyzések

        • Kulcs attribútum: Egy attribútum vagy attribútumkombináció, amely egyértelműen azonosít egy rekordot (pl. "A1" lehet az elsődleges kulcs).
        • Kapcsolatok leképezése: Ha két egyed között kapcsolat van, akkor az a relációs modellben külön táblaként vagy idegen kulcsok segítségével ábrázolható.

         

        Edvac működés közben