Folyamatábra jelei: start, folyamat, döntés, be- és kimenet – két diák a táblán magyarázza a lépéseket

Programozási alapismeretek

Algoritmus - folyamatábra

Amikor egy programot vagy feladatot lépésről lépésre írunk le, gyakran szövegesen vagy pszeudókódokkal dolgozunk. Ez azonban néha túl száraz és nehéz átlátni. 
Ilyenkor segít a folyamatábra: egy rajzos eszköz, amivel vizuálisan mutatjuk meg, hogy milyen sorrendben hajtódnak végre a lépések, és hol kell dönteni. Startnál kezdünk, a nyilak mutatják az irányt, a szimbólumok pedig jelzik, hogy épp adatot olvasunk be, számolunk, döntést hozunk vagy kiírunk valamit

Miért hasznos a folyamatábra?

Átlátható: könnyebb megérteni egy algoritmust, ha rajzban látjuk
Könnyen tanítható: a gyerekek hamar felismerik a jeleket
Programozási nyelvtől független: ugyanaz a jelölés Scratch-ben, C++-ban vagy Pythonban is értelmezhető

    Jel Neve Jelentése / tipikus felirat Példa használat
    Ovális Start / Stop Folyamat kezdete / vége Start • Stop
    Paralelogramma Be / Ki Bemenet vagy kimenet
    „BE: a, b” • „KI: Eredmény”
    Olvasd be a számot • Írd ki az összeget
    Téglalap Művelet Feldolgozás, számolás
    „osszeg := a+b”
    Értékadás, változó frissítése
    Rombusz Döntés Elágazás igaz/hamis (Igen/Nem) „a > b ?” → Igen/Nem ág
    Nyíl Irány Végrehajtási sorrend Következő lépésre mutat
    Kis kör / csatlakozó Csatlakozó Ábra folytatása másik helyen „A” → lap másik része

    A folyamatábra jelei

    START

    Start / Stop

    • Jel: ellipszis (ovális)
    • Mit jelent? – A folyamat kezdetét vagy végét mutatja
    • Példa: Start – a program indul, Stop – a program befejeződik
    BE / KI

    Be- és kimenet

    • Jel: paralelogramma
    • Mit jelent? – Adatok bevitele (BE) vagy eredmények kiírása (KI)
    • Példa: BE: szám, név; KI: eredmény, üdvözlő szöveg
    osszeg := a + b

    Művelet

    • Jel: téglalap
    • Mit jelent? – Valamilyen számítás, feldolgozás, tevékenység
    • Példa: osszeg := a + b, atlag := osszeg / 3
    a > b ? Nem Igen

    Döntés (feltétel

    • Jel: rombusz
    • Mit jelent? – Egy kérdés, aminél két út lehetséges: igen vagy nem
    • Példa: a > b? -> igen, nagyobb az „a” vagy nem, nagyobb a „b”

    Művelet

    • Jel: vonal,nyílheggyel
    • Mit jelent? A vezérlés, a program menetének iránya
    • Példa: Start -> beolvasás -> művelet
    A

    Csatlakozó

    • Jel: kis kör, benne egy betű vagy szám
    • Mit jelent? – a folyamatábra összekapcsolását segíti, ha a rajz túl hosszú, vagy több oldalra kerül
    • Példa: „A” -> mutatja, hogy innen a másik oldalon / ábra másik részén folytatódik a folyamat. 

    Döntések rajzban: így születik a folyamatábra

    Folyamatábra döntési szerkezettel – ha süt a nap, akkor strand, különben vége a programnak

    Ha … akkor

    A programozásban és az algoritmusokban gyakran előfordul, hogy egy feltétel alapján többféle út körül kell választanunk. Ilyenkor használjuk a döntési szerkezetet, melyet a folyamatábrán a rombusz jelképez.

    Példa: ha süt a nap, akkor irány a strand!

    Ez egy „ha … akkor” folyamatábra.
    A program a Startból indul ki, megvizsgálja a feltételt: Süt a nap? 
    Ha igaz: a Strand blokk következik.
    Ha hamis, akkor kihagyjuk ezt a lépést és egyből a Stop-hoz jutunk

    Ha … akkor…különben

    Ez már egy bővített döntési szerkezet, két lehetséges utat is ad.

    • Igaz ág (akkor): a feltétel teljesül -> végrehajtjuk az első tevékenységet
    • Hamis ág (különben): a feltétel nem teljesül -> másik tevékenység következik

    A példában az időjárás szerint döntünk: feltétel (rombusz): süt a nap? 
    Akkor (igaz ág – téglalap): irány a strand
    Különben (hamis ág – téglalap): olvasás
    Végül mindkét ág a STOP-ba fut.  

     

    Folyamatábra „ha … akkor … különben” döntéssel: „Süt a nap?” – igaz ág strand, hamis ág benti program, majd Stop

    Ciklus (iteráció) – ismétlés okosan

    Mi az iteráció?
    Ugyanazt a műveletsort többször szeretnénk elvégeztetni. Nem írjuk le százszor, hanem ciklust használunk. A ciklust egy feltétel vezérli: amíg a feltétel igaz, ismétlünk. Ha hamis, kilépünk. Erről bővebben itt olvashatsz: Algoritmus – ciklusok

    Folyamatábra előtesztelős ciklushoz – a feltétel vizsgálata igaz esetben ismétléssel, hamis esetben kilépéssel


    Előtesztelős ciklus

    Jel: rombuszban a feltétel + egy téglalapban a ciklusmag (utasítás)
    Működés: először megvizsgálja a feltételt, ami ha igaz, végrehajtja a ciklusmagot, majd visszatér a feltételhez.
    Ha hamis, kilép a ciklusból.
    Ha a feltétel rögtön hamis, egyszer sem fut le a ciklusmag. 
    Például: 
    Feltétel: amíg a szám ≤ 5
    Utasítás: kiírjuk a számot, majd növeljük eggyel.
    Lépések: 1 -> 2 -> 3 -> 4 -> 5
    Amikor a szám 6 lesz, a feltétel hamissá válik, a ciklus kilép

    Hátultesztelős ciklus

    Jel: téglalap az utasításnak, rombusz a feltételnek
    Működés: A program mindig végrehajtja az utasítást legalább egyszer, ezután ellenőrzi a feltételt: ha igaz, ismét végrehajtja az utasítást és újra ellenőrzi a feltételt. 
    Ha hamis, kilép a ciklusból. 
    Például: 
    kockadobás játék. Addig dobj a kockával, amíg hatost nem dobsz. 
    A dobás mindig megtörténik egyszer, akkor is, ha az első rögtön hatos.

    Háttultesztelős ciklus folyamatábra – utasítás végrehajtása, majd feltétel vizsgálata (igaz → ismétlés, hamis → kilépés)