Python if else

Python if else

Python

Hogyan működik a python if else szerkezet?

Az eddigi programjaink minden utasítást ugyanabban a sorrendben hajtottak végre. Ez jó kezdet, de egy iő után ennél többre van szükségünk. Sokszor előfordul, hogy a programnak el kell döntenie, mit csináljon egy adott helyzetben. Más történjen akkor, ha egy szám negatív, más akkor, ha nulla, és megint más akkor, ha pozitív?
Erre valók a feltételes utasítások, más néven elágazások. A Pythonban az if, else és elif utasításokat használjuk. 

python bevezetés – anime lány laptopnál tanul programozni, barátságos python kígyóval

Miért van szükség feltételes utasításra?

A Python if else szerkezet azért fontos, mert a program így nem ugyanazt csinálja minden helyzetben, hanem a feltétel alapján képes eltérő utasításokat végrehajtani.
Nézzük ezt a példát: 

szam = int(input(„Adj meg egy egész számot! „))
print(A megadott szám negatív.”)

Ez így nem jó, mert a program minden esetben kiírja, hogy a szám negatív, akkor is, ha a felhasználó pozitív számot adott meg. A programnak tehát meg kell vizsgálnia, hogy a szám valóban kisebb-e nullánál. Erre használjuk az if utasítást. 

szam = int(input(„Adj meg egy egész számot! „)
if szam < 0:
    print(„A megadott szám negatív.”)

A program itt csak akkor írja ki az üzenetét, ha a megadott szám kisebb nullánál. Ha pozitív számot írunk be, nem történik semmi. 

Az if utasítás szabályai:

  • a feltétel if szóval kezdődik
  • a sor végén kettőspont (:) van
  • az alá tartozó utasításokat beljebb kell írni. ezt általában egy tabulátorral oldjuk meg. A pythonban a behúzás nem dísz, hanem szabály. A feltételhez csak a behúzott sorok tartoznak. Ha nem húzzuk beljebb, nem tartozik a feltételhez, ezért a program minden esetben végrehajtja. 

Írj egy programot, amely bekér egy egész számot, és csak akkor írja ki, hogy a szám pozitív, ha a megadott szám nagyobb mint 0. 

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy számot! „))
if szam > 0:
    print(„A szám pozitív”)

Az else utasítás

Sokszor nemcsak azt szeretnénk megmondani, mi történjen akkor, ha egy feltétel igaz, hanem azt is, mi legyen, ha nem igaz. Erre való az else.
Az else azt jelenti: különben. 

Az elif utasítás

Előfordulhat, hogy nemcsak két esetet szeretnénk megkülönböztetni, hanem többet is. Erre használjuk az elif utasítást. Jelentése: egyébként ha. Az előző példánknál ez a harmadik eset lehet a nulla. Írjuk le az alábbi programot:

ha a bekért szám negatív, írja ki, hogy negatív

ha a szám nulla, írja ki, hogy nulla

különben csak pozitív lehet.

Az egyenlőségvizsgálat jele a Pythonban: ==. Nagyon fontos különbség van a = és a == között. Az egy darab egyenlőségjel értékadást jelent. Ezzel adunk értéket egy változónak, pl. szam = 5. 

A két darab egyenlőségjel összehasonlítást jelent. Ezzel vizsgáljuk, hogy az érték egyenlő-e valamivel, pl. szam == 0

Egyéb összehasonlító jelek:

< – kisebb mint
> – nagyobb mint
<= – kisebb egyenlő
>= – nagyobb egyenlő
== – egyenlő vajon?
!= – nem egyenlő

Ezekkel tudjuk megadni, milyen feltételt vizsgáljon a program.

Hogyan működik az if, elif és else? 

A Python a feltételeket felülről lefelé vizsgálja. Amelyik először igaz lesz, annak a blokkját hajtja végre. Például ebben a kódban

A program először megnézi, hogy a szám kisebb-e nullánál. Ha igen, kiírja, hogy negatív és már nem vizsgálja tovább a többi esetet. 
Ha nem, akkor megnézi, hogy egyenlő-e nullával. Ha ez sem igaz, akkor az else ág fut le. 

Példa az életkoroddal

Készíts egy olyan programot, ahol bekéred a felhasználó életkorát, majd megállapítod és kiírod, hogy nagykorú-e. 

Megoldás
eletkor = int(input(„Add meg az életkorodat: „))
if eletkor >= 18:
    print(„Nagykorú vagy”)
else:
    print(„Még nem vagy nagykorú”)

Összefoglalás

A feltételes utasítások segítségével a program képes eldönteni, hogy egy adott helyzetben mit tegyen. Az if azt jelenti, hogy ha, az else azt jelenti, hogy különben, az elif pedig egyébként ha. 

A Python if az egyik legfontosabb programozási alap, mert ezzel tudjuk a programot különböző esetek szerint eltérő irányba terelni. Az elágazások nélkül a program minden esetben ugyanazt csinálná, így nem tudna valódi döntéseket hozni. 

Gyakorló feladatok

1. Írj programot, amely bekér egy számot és eldönti páros vagy páratlan-e. 

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy számot! „))
if szam % 2 == 0:
    print(„A szám páros”)
else:
    print(„A szám páratlan”)

2. Írj egy programot, amely bekér egy egész számot, majd eldönti, hogy a szám osztható-e 3-mal. 

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy számot!”))
if szam % 3 == 0:
    print(„A szám osztható hárommal.”)
else:
    print(„A szám nem osztható hárommal.”)

3. Írj egy programot, amely bekér egy egész számot, majd eldönti, hogy a szám egyjegyű-e.  

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy számot: „))
if szam > 10 and szam < 10:
    print(„A szám egyjegyű”)
else:
    print(„A szám többjegyű”)

4. Írj egy programot, amely bekér egy egész számot, majd eldönti, hogy a szám 5 és 20 közé esik-e. 

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy számot: „))
if szam > 5 and szam < 20:
    print(„A feltétel teljesült”)
else:

    print(„A feltétel nem teljesült”

szam = int(input(„Adj meg egy számot: „))
if 5 < szam < 20:
    print(„A feltétel teljesült”)
else:
    print(„A feltétel nem teljesült”)

5. Írj egy programot, amely bekér egy egész számot, majd eldönti, hogy a szám kétjegyű-e 

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy számot:”))
if 9 < szam <= 99 or -99 <= szam <= -10:
    print(„A szám kétjegyű”)
else:
    print(„A szám nem kétjegyű”)
 


szam = int(input(„Adj meg egy számot: „))
if 10 <= abs(szam) <= 99:
print(„A szám kétjegyű.”)
else:
print(„A szám nem kétjegyű.”)

Az abs az abszolút értéket adja meg, így nem kell vizsgálni külön a pozitív, negatív számokat. 

6. Írj egy programot, amely bekéri egy hónap sorszámát 1 és 12 között, majd kiírja, hogy az adott hónap melyik évszahoz tartozik

Megoldás
 honap = int(input(„Adj meg egy számot 1-12 között: „))
if 3 <= honapok <= 5:
    print(„Tavaszi hónap”)
elif 6 <= honap <= 8:
    print(„Nyári hónap”)
elif 9<= honap <=11:
    print(„Őszi hónap”)
else:
    print(„Téli hónap”)

Ha számolunk azzal is, hogy a felhasználó nem a megadott számok közül választ: 


honap = int(input(„Adj meg egy számot 1 és 12 között: „))

if 3 <= honap <= 5:
  print(„Tavaszi hónap.”)
elif 6 <= honap <= 8:
  print(„Nyári hónap.”)
elif 9 <= honap <= 11:
  print(„Őszi hónap.”)
elif honap == 12 or 1 <= honap <= 2:
  print(„Téli hónap.”)
else:
  print(„Ez nem érvényes hónap.”)

7. Írj egy programot, amely bekér egy óra értéket 0 és 23 között, majd kiírja, hogy a napszak: hajnal, reggel, délelőtt, délután, este, éjjel. Te döntöd el, hogy melyik napszak meddig tartson, de a határokat add meg egyértelműen a programban. 

Megoldás
ora = int(input(„Adj meg egy értéket 0 és 23 között: „))

if 0 <= ora <= 3 or 22 <= ora <= 23:
print(„Éjjel”)
elif 3 < ora < 6:
print(„Hajnal”)
elif 6 <= ora <= 9:
print(„Reggel”)
elif 9 < ora < 12:
print(„Délelőtt”)
elif ora == 12:
print(„Dél”)
elif 12 < ora < 18:
print(„Délután”)
elif 18 <= ora < 22:
print(„Este”)
else:
print(„Érvénytelen szám”)

 

Ha részletesebben szeretnél olvasni a Python if else működéséről, nézd meg a hivatalos Python dokumentáció control flow fejezetét.

 

Vidám anime lány számítógépnél grafikát készít, Inkscape alapok tanulása

Ha szeretnél továbbhaladni a Python programozással, lépj a következő leckére:

Python print

Python print

Python

Python print()

Amikor elkezdünk Pythonban programozni, az egyik legelső dolog, amivel találkozunk, a print() függvény. Ez arra szolgál, hogy valamit kiírjunk a képernyőre. Lehet ez szöveg, szám, egy változó értéke vagy akár több adat egyszerre is. 

A Python print azért ennyire fontos, mert ezen keresztül látjuk, mit csinál a programunk. Ha valamit kipróbálunk, ellenőrizni akarunk, vagy egyszerűen csak meg akarunk jeleníteni egy üzenetet, a print() lesz az egyik legjobb barátunk. Olyan, mint a program hangja, ezen keresztül szól vissza hozzánk

python bevezetés – anime lány laptopnál tanul programozni, barátságos python kígyóval

Mi az a print?

A print() egy beépített Python-függvény, amely kiírja a megadott értéket a képernyőre. A legegyszerűbb példa: 

print(„Hello világ”)

A zárójelek közé írjuk azt, amit meg szeretnénk jeleníteni. 

Ha szöveget szeretnénk kiiratni, akkor idézőjelek közé tesszük: 

print(„Szia!”)
print(‘Szia!’)

Mind a két idézőjel (” ” és ‘ ‘ ) is működik. A lényeg, hogy a ugyanazt használjuk nyitásnál és zárásnál is. 

Ha számokat szeretnél kiiratni, számokkal műveleteket szeretnél végeztetni, csak simán zárójelbe kerül a print után

print(12)
print(3 + 2)

Változó kiírása printtel

A print() nagyon gyakran változókkal együtt jelenik meg. 

szoveg = „Ez egy változóban tárolt szöveg”
print(szoveg)

Kimenet: Ez egy változóban tárolt szöveg. 

szam = 30
print(szam)

Kimenet: 30

A print tehát nemcsak közvetlenül megadott értékeket tud kiírni, hanem változókban tárolt adatokat is. 

Python változók illusztráció programozást tanuló lánnyal és különböző adattípusokat jelölő dobozokkal

Több sor kiírása

Ha egymás után több print() utasítást írunk, akkor minden új print új sorba kerül. 

print(„Első sor”)
print(„Második sor”)
print(„Harmadik sor”)

Ez azért van, mert a print() alapértelmezetten a kiírás végére sortörést tesz. De persze képes több értéket egyszerre is kiírni, ehhez csak vesszővel kell elválasztanunk őket egymástól

print(„Név: , „Bori”)
print(„Életkor: „, 12)

Ez akkor is működik, ha az egyik adat szöveg, a másik szám:

nev = „Bori”
eletkor = 12
print(„Név: „, nev, „Életkor: „, eletkor)

 

Szeparátor

A szeparátor (sep) azt szabályozza, hogy mi válassza el egymástól a kiírt elemeket. Alapértelmezetten egy szóköz lesz az elválasztó. 

print(„alma”, „körte”, „szilva”)

A kimenet: alma körte szilva

De ha mást szeretnénk, akkor azt a sep paraméterrel tudjuk beállítani:

print(„alma”, „körte”, „szilva”, sep=” # „)

akkor a kimenet: alma # körte # szilva

vagy 

print(„2026”, „03”, „24”, sep=”-„

akkor a kiírás: 2026-03-24 lesz

Ez a sep paraméter akkor hasznos, ha rendezettebben vagy különlegesebb formában szeretnénk megjeleníteni az adatokat. 

 

A print sorvége: end

A print() alapból a kiírás végére sortörést tesz. Ezt az end paraméterrel lehet megváltoztatni. Alapértelmezés szerint:

end=”\n”

Az \n a sortörés jele. Ha nem új sort akarunk: 

print(„Első”, end=” „)
print(„Második”)

akkor a kimenet: Első Második

 

Tabulátor használata

A tabulátor jelölése: \t

print(„alma”, end=”\t”)
print(„körte”)

Ha több tabulátort szeretnénk: 

print(„alma”, end=”\t\t”)
print(„körte)

Tehát az end azt mondja meg, mi kerüljön a print() sor végére. 

Szöveg és szám a printben

A print() sokkal rugalmasabb, mint a sima összefűzés. 

eletkor = 12
print(„Az életkorom: ” + eletkor)

ez hibás lenne, mert a szöveg és a szám különböző adattípus. Ehelyett ezt viszont működik:

eletkor = 12
print(„Az életkorom: „, eletkor)

 

Ha ettől részletesebben szeretnél a Python inputról olvasni, keresd meg a hivatalos dokumentációt

 

Vidám anime lány számítógépnél grafikát készít, Inkscape alapok tanulása

Ha szeretnél továbbhaladni a Python programozással, lépj a következő leckére:

Python input

Python input

Python

Python input és matematikai operátorok

Mi az az input?

Az előző leckében már megismerkedtünk a változókkal és az adattípusokkal. Most továbblépünk egy nagyon fontos szintre: a program ne csak eltároljon adatokat, hanem számoljon velük, és akár a felhasználótól is kérjen be adatot.

A Pythonban ehhez két alapdolgot kell megértenünk. Az egyik a matematikai operátorok használata, vagyis hogyan adunk össze, vonunk ki, szorzunk vagy osztunk. A másik az adatbekérés, amit a input() függvénnyel tudunk megoldani. A python input az egyik legfontosabb alaplépés, mert ettől lesz a program interaktív: már nem csak fut, hanem reagál is arra, amit a felhasználó beír.

python bevezetés – anime lány laptopnál tanul programozni, barátságos python kígyóval

Matematikai operátorok

Pythonnal végezhetsz egyszerű matematikai műveletekkel számolásokat, pont mint matekórán, csak a megfelelő jelekkel

print(3 + 2)
print(3 – 1)
print(3 * 2)
print(6 / 2)

Fontos: az osztás (/ jel) Python 3-ban már lebegőpontos megoldást ad vissza, tehát sokszor megjelenik a .0 is.
Ami új lehet, az a maradékos osztás. Ezt % jellel írjuk de nem százalékot jelent, hanem a maradékos osztás operátora. 

print(16 % 5)

A kimenet 1 lesz, mert a 16-ot ha elosztjuk 5-tel, az ugyan megvan benne háromszor, de a maradék 1 lesz. Ezt nagyon sokszor használjuk, így lehet ellenőrizni, hogy egy szám osztható-e maradék nélkül. Ha valami osztható, akkor 0, ha nem, akkor valami más. Páros-páratlan ellenőrzésnél is szuper lehetőség lesz majd. 
Az egész osztást // jellel írjuk: 

print(7 // 2)

Itt a kimenet 3, mert nem írja ki a tizedes részt, csak az egész részt tartja meg. 

A hatványozás jele a **:

print(2**3)

kimenet: 8. Ez azt jelenti: 2 a 3. hatványon, az eredmény pedig 8.

Műveletek sorrendje

A Python a műveleteket alapvetően megszokott matematikai sorrend szerint végzi el. Ha biztosra akarsz menni, használj zárójelet. 

print(2 + 3 * 4)
print((2 + 3) * 4)

Pont ahogy a matematikában az első végeredménye 14, a másodiké 20 lesz. 

Pixelgrafika példa: anime lány szeme 1600× nagyításban, látható pixelrács és képpontok

Adatbekérés Pythonban

Eddig mi adtunk meg a programban értékeket. De sokkal izgalmasabb, ha a program a felhasználótól kér be adatot. Erre való az input().

Egyszerű adatbekérés

input(„Mi a neved?”)

Ilyenkor a Python megáll, és várja, hogy a felhasználó beírjon valamit. De ha csak bekérjük az adatot, attól még nem történik vele semmi. 

felhasznalo_nev = input(„Mi a neved? „)
print(felhasznalo_nev)

  • Mi történik itt?
  • A bal oldalon van a változó neve
  • Középen az egyenlőségjel

Jobb oldalon az az érték, amit el akarunk tárolni. A felhasználó által megadott adat innentől a felhasznalo_nev változóban lesz, és tudunk vele dolgozni. 

Kérjünk be egy nevet és írjunk is valamit vissza:

felhasznalo_nev = input(„Mi a neved? „)
print(„Szia „, felhasznalo_nev)

Miért ad hibát ez a program?

szam = input(„Adj meg egy számot! „)
print(szam)
print(szam / 2)

Az input() függvényből érkező adat mindig szövegként, vagyis str típusként érkezik meg. Akkor is, ha a felhasználó számot ír be. Tehát, ha azt írja be, hogy 10, azt a Python így értelmezi: „10”, és a szöveget nem tudjuk elosztani kettővel. Át kell alakítanunk a szöveget számmá. Ha egész számmá szeretnénk -> int, ha tizedesjegyeket is szeretnénk – float típusú számra lesz szükségünk

bekert_szam = input(„Adj meg egy számot! „)
szam = int(bekert_szam)
print(szam)
print(szam / 2)

vagy

szam = int(input(„Adj meg egy számot! „))
print(szam)
print(szam / 2)

Tizedes számnál ez ugyanígy néz ki, de float kell. Fontos, hogy ha float() típussá alakítunk egy számot, akkor a felhasználónak a tizedesjegyet ponttal kell megadnia, nem vesszővel. (3.14)

szam = float(input(„Adj meg egy tizedes számot! „))
print(szam)
print(szam / 2)

Ha a felhasználó olyat ír bele, ami nem alakítható át számmá, akkor a program hibát fog kiírni. Később majd ezt is megtanuljuk kezelni.

Adatbekérés és számolás együtt

Ez egy összetettebb példa, de most már egyszerű lesz. Kérj be egy számot, irasd ki a megadott számot, majd írasd ki a szám felét, a szám kétszeresét és a szám maradékát 3-mal osztva. 

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy számot: „))
print(„A megadott szám: „, szam)
print(„A megadott szám fele: „, szam / 2)
print(„A megadott szám kétszerese: „, szam * 2)
print(„A szám maradéka 3-mal osztva”, szam % 3)

Kérj be két számot külön-külön, majd irasd ki a kettő összegét

Megoldás
elso_szam = int(input(„Adj meg egy számot: „))
masodik_szam = int(input(„Adj meg még egy számot: „))
osszeg = elso_szam + masodik_szam
print(„Az eredmény: „, osszeg)

Kérj be a felhasználótól egy számot, majd vizsgáld meg a maradékos osztás segítségével, hogy páros vagy páratlan-e.

Megoldás
szam = int(input(„Adj meg egy egész számot: „))
print(szam % 2)
print(„Ha a maradék 0, akkor páros, ha 1, akkor páratlan a megadott szám”)

Gyakori hibalehetőségek Python input használatakor

  • Elfelejtjük átalakítani a szöveget számmá
  • int() helyet float() kellene, mert tizedes számot ír be a felhasználó
  • A felhasználó vesszővel írja a tizedes számot pont helyett
  • A felhasználó nem számot ír be, mégis int() vagy float() átalakítást használunk

Ha ettől részletesebben szeretnél a Python inputról olvasni, keresd meg a hivatalos dokumentációt

 

Vidám anime lány számítógépnél grafikát készít, Inkscape alapok tanulása

Ha szeretnél továbbhaladni a Python programozással, lépj a következő leckére:

Python változók

Python változók

Python

Python változók

Mi az a változó?

Az eddigi példákban a Pythonnak mindig közvetlenül megmondtuk, mit írjon ki. Ez teljesen jó kezdésnek, de egy idő után uncsi lenne mindig ugyanazt begépelni újra és újra. Itt jönnek képbe a változók.

A változó olyan, mint egy kis doboz a programon belül, amibe adatot tudunk tenni. Ez az adat lehet szöveg, szám, igaz-hamis érték, és még sok minden más. A program futása közben ezekből a dobozokból dolgozunk.

Például ha van egy szövegünk, amit többször is szeretnénk kiírni, nem kell mindig újra begépelni. Eltesszük egy változóba, és utána már elég a változó nevét használni. Ez gyorsabb, átláthatóbb, és sokkal kevésbé káoszmanó-kompatibilis.

python bevezetés – anime lány laptopnál tanul programozni, barátságos python kígyóval

Tehát a Python változók segítenek abban, hogy a program ne csak utasításokat hajtson végre, hanem adatokat is kezeljen és újra felhasználjon.

Nézzünk rá egy példát arra, milyen egy változó:

Itt a szoveg egy változó neve. Az = jel azt jelenti, hogy a jobb oldalon levő értéket eltároljuk a bal oldalon levő változóban. Ezután már nem kell leírnunk a teljes mondatot, elég csak ennyit: 

print(szoveg)

A változó tehát nem maga a szöveg, hanem a név, amin keresztül elérjük az eltárolt értéket. 

Mit tárolhatunk el még a változóban?

Például számot:

szam = 30
print(szam)

Ebben az esetben a Python a 30 értéket írja ki. 
Ha a számot tizedes törttel szeretnénk használni:

pi = 3.14
print(pi)

Fontos, hogy a Pythonban a tizedeseket ponttal írjuk, nem vesszővel. Ha azt írnánk: pi = 3,14 print(pi), akor a Python ezt nem tizedes számként értelmezi, hanem akét külön értékként együtt kezeli, ezért a kimenet (3, 14) lesz.

Logikai értéket is tud kezelni. A logikai értékek kétfélék lehetnek: true (igaz), false (hamis)

paros = True

belephet = False

Mindkettőt nagy kezdőbetűvel írjuk. 

Hogyan nevezzük el a változót?

A jó változónév fél siker. Ha később visszanézel a kódodra, nagyon nem mindegy, hogy ezt látod:

x = „Bori”

vagy ezt:

felhasznalo_nev = „Bori”

A második rögtön beszédesebb. Nem kell találgati mi miért van benne. 

Pixelgrafika példa: anime lány szeme 1600× nagyításban, látható pixelrács és képpontok

A jó változónév legyen beszédes, rövid, de érthető, utaljon a témára. 
Tartalmazhat: betűt, számot, aláhúzást. 
Fontos: nem kezdődhet számmal!

Tehát, ezek jó változó elnevezések:

eletkor = 12

pontszam2 = 88

_teszt = „próba”

ez meg hibás:

2pont = 88

Lehet több szóból is alkotni változónevet. A Pythonban bevett szokás, hogy aláhúzással választjuk őket el:

kedvenc_szin = „kék”

dolgozat_pontszam = 92

Ezt nevezzük snake_case írásmódnak. 

A Pythonban lehet használni nagybetűt is a változónevekben, de a hétköznapi változóknál ezt általában kerüljük. A teljes nagybetűs írásmódot inkább konstansoknál szokás használni:

PI = 3.14

 A Python kis- és nagybetűérzékeny, különböző változónévnek tekinti ezeket:

szam = 10
Szam = 20 

Nagyon fontos, hogy Pythonban a konstans valójában csak szokás szerint konstans. A nyelv nem tiltja meg, hogy később átírd, de ha nem muszáj, inkább ne tedd. 

Technikailag a Python 3 már sok Unicode karaktert kezel, tehát működnek bizonyos ékezetes betűk is, ennek ellenére kezdőként és általános gyakorlatként érdemes kerülni az ékezeteket, mert könnyen okozhatnak kompatibilitási vagy olvashatósági gondot.

tehát jobb így:

varos_nev = „Veszprém” 
mint így
város_név = „Veszprém” 

Vannak  foglalt kulcsszavak, melyeket nem használunk változónévnek, például: if, for, while, def. 
Emellett vannak olyan beépített nevek is, mint a print, type vagy list, melyeket technikailag felül lehet írni, de ezt nem érdemes megtenni, mert később hibát okozhatnak, például

print = 5

De utána a print() függvényedet már számként fogja kezelni a Python, 

 

Milyen változótípust használtam?

Minden változóban valamilyen típusú adat van. A Pythonban ezt a type() függvénnyel tudjuk megnézni

A jelentése: 
str = szöveg
int = egész szám
float = tizedes tört
bool = logikai érték

A Python egyik nagy előnye, hogy dinamikusan típusos nyelv, ami azt jelenti, hogy nem kell külön előre megadni a változó típusát, és ugyanabba a változóba később akár más típusú érték is kerülhet. 

Például:

szoveg = „Python”
print(type(szoveg))

szoveg = 4
print(type(szoveg))

Itt először szöveg lesz benne, utána pedig egész szám. Ez rugalmassá teszi a Python nyelvet, ugyanakkor érdemes kerülni, hogy ugyanazt a változót hol szövegre, hol számra használjuk, mert ettől könnyen zavarossá válik. 

A lényeg: nem maga a változó típusa van előre rögzítve, hanem aktuálisan benne tárolt érték tpusa derül ki futás közben.

Típuskonverzió

Előfordul, hogy egy adatot át kell alakítanunk más típusúvá. Ezt nevezzük típuskonverziónak. 

szam = int(„12”)
print(szam)
print(type(szam))

A kimenete:

12
<class ‘int’>

Ez működik, mert a „12” szöveg számjegyekből áll. Viszont ez hibát fog adni:

szam = int(„Python”)

mert ez nem alakítható át számmá.

A szövegből is lehet tizedestört, például:

szam = float(„3.14”)
print(szam)
print(type(szam))

Számból is lehet simán szöveg:

szam = 17
szoveg = str(szam)
print(szoveg)
print(type(szoveg))

Ez sokszor akkor kell, ha egy számot a szöveggel együtt szeretnénk kiírni. Például ez hibát okozhat:

eletkor = 17
print(„Az eletkorom: ” + eletkor)

mert két különböző adattípust akarok egybefűzni egy + jellel. „Az életkorom: ” – szöveg (str), az életkor – egész szám (int). A + jelet összefűzésre használjuk, de ehhez mindkét oldalnak szövegnek kell lennie. Egy számot nem fűz automatikusan a szöveghez, hibát fog adni. Ezért a jó megoldás:

eletkor = 17
print(„Az életkorom: ” + str(elekor)) vagy

eletkor = 17
print(f”Az életkorom: {eletkor}”)

Ez az úgynevezett f-string, erről majd később lesz szó. 

Összefűzés

Ha már szóba került az összefűzés, nézzünk rá még néhány példát:

Szövegek összefűzése:

elso = „szamító”
masodik = „gép”
print(elso + masodik)

kimenet: 

számítógép

Számoknál viszont a + jel összeadást jelent:

elso = 1
masodik = 2
print(elso + masodik)

kimenete:

3

Itt megint a típus a fontos, aszerint értelmezi a Python a + jelet. 

A változó értéke frissíthető

A vátozó értékét módosíthatjuk is:

pontszam = 10
pontszam = pontszam + 1
print(pontszam)

kimenet: 

11

Ez azt jelenti, hogy a változó korábbi értékét is fel tudjuk használni az új érték kiszámításához. Ez majd a későbbi ciklusoknál jól fog még jönni. 

A Python-változók összefoglalása

A Python változók az egyik legfontosabb alapelemei a programozásnak, mert ezekben tároljuk azokat az értékeket, amelyekkel a program dolgozik. 

Gyakori hibák változók használatakor: 

  • a változónév számmal kezdődik
  • szóközt teszünk a változónévbe
  • ékezetes nevet használunk
  • ugyanazt a változónevet használjuk beépített név helyett, például print
  • szöveget és számot próbálunk összefűzni átalakítás nélkül

A Python változók és az alap adattípusok működéséről a hivatalos Python dokumentációban is olvashatsz bővebben: Python.org

Vidám anime lány számítógépnél grafikát készít, Inkscape alapok tanulása

Ha szeretnél továbbhaladni a Python programozással, lépj a következő leckére:

Python print: az első utasítás

Python print: az első utasítás

Python

Python print - szöveg, számok kiírása és a kommentek

Az első Python lépések

Az előző leckében létrehoztuk az első Python programunkat, és megnéztük, hogyan tudjuk futtatni Visual Studio Code-ban. 
Most egy kicsit tovább lépünk, és megnézzük, hogyan tudunk szöveget kiíratni, számolni, illetve hogyan kezeli a Python az adatokat. 

python bevezetés – anime lány laptopnál tanul programozni, barátságos python kígyóval

Szöveg kiíratása a képernyőre

A Pythonban az egyik legalapvetőbb utasítás a print(). A print() parancs arra szolgál, hogy valamit megjelenítsünk a képernyőn. 

Ha szöveget szeretnénk kiírni, akkor azt idézőjelek közé kell tenni. A szöveget írhatjuk

” ” – idézőjelek közé vagy
‘ ‘  aposztófok közé is, mindkettő működik

Futtatás előtt mindig mentsük el a programot. 

Hibák a kódban

Ha kihagyunk egy zárójelet vagy idézőjelet, a Visual Studio Code hibaüzenetet ír. Ilyenkor a program nem fut le, és a terminál jelzp, hogy melyik sorban lehet a hiba. A hibaüzenet átalában így néz ki: 
SyntaxError: unterminated string literal
Ez azt jelenti, hogy valahol nem zártunk le egy szöveget vagy zárójelet. A VS Code azt is megmutatja, melyik sorban érdemes keresni a problémát (izz: at line 2 – azaz a második sorban volt egy aposztróf elhagyás)

Gimp alapok – ingyenes képszerkesztés érettségire

Számolás a print segítségével

A print() nem csak szöveget tud kiírni, hanem számításokat is tud végezni.
Próbált ki, futtasd le:

Print(8+3)

A futtatásnál 11 lesz a kiírt összeg. 

Pixelgrafika példa: anime lány szeme 1600× nagyításban, látható pixelrács és képpontok

Összefűzés

A Pythonban a szövegeket össze lehet fűzni a + jellel. Próbáld ki, irasd ki:

print(„számító” + „gép”)

Az eredmény: számítógép. 

Ezt a műveletet string összefűzésnek nevezzük. 

 

Számok vagy szöveg?

A Python különböző adattípusokat tud kezelni. Az előző példákban már két fontos típussal találkoztunk:

Szöveg (string) – ha az adat idézőjelek között van, a Python szövegként kezeli, például: print(„Hello világ”)

Ha az adat nincs idézőjelben, akkor számként értelmezi, például: print(8+3)

De most nézzük ezt a példát: 

print(„1” + „3”)

Az eredmény: 13 és nem 4 lesz. Ennek az az oka, hogy az idézőjelek miatt a Python szövegként értelmezi a számokat és ezért összefűzi őket. 

Ha számként írjuk őket: 

print(1 + 3)

Akkor az eredmény 4.

A színek is segítenek a kódban. A Visual Studio Code különöző színekkel jelöli a kód részeit.

  • A szöveg (string) általában narancsos színnel jelenik meg
  • A számok halványzöld színnel látszanak. 

Ez segít gyorsan észrevenni, hogy a program szövegként vagy számként értelmez valamit

 

Egy sorban keverheted is az adattípusokat: 

print(„Az eredmény:”, 8+3)

A program eredménye: 

Az eredmény: 11

A Python automatikusan szóközt tesz az elemek közé, így a szöveg és a szám szépen jelenik meg együtt. Ez később nagyon hasznos lesz, amikor a program szöveget és számokat együtt jelenít meg. 

Megjegyzések a kódban (kommentek)

A programkódban elhelyezhetünk megjegyzéseket, amelyek segítenek a kód megértésében. A megjegyzések a program futásakor nem jelennek meg, csak a programozó számára hasznosak. 

Egy soros megjegyzés:

# Ez egy megjegyzés

A # jelet Windows alatt például az AltGr + X billentyűkkel lehet beírni. A VS Code általában zöld színnel jelöli a kommenteket, így könnyen felismerhetőek. 

Ha hosszabb megjegyzést szeretnénk írni, két lehetőségünk van:

Az első: minden sor elejére teszünk egy # jelet. 

A második: ha három idézőjel vagy három aposztróf közé írjuk

Kikommentelésnek hívjuk azt ha egy programsort vagy programrészletet ideiglenesen ki szeretnénk kapcsolni. Ilyenkor teszünk elő egy # jelet. 

Ezt a Visual Studio Code-ban máshogy is elérhetjük:

  • Edit -> Toggle Line Comment -> egy sort kikommentel
  • Edit -> Toggle Block Comment -> több sort kommentel ki. 

Ha véletlenül kikommenteltünk valamit, a Ctrl + Z segítségével visszaállíthatjuk 

 

Összefoglalás

Ebben a leckében megtanultuk:

  • hogyan működik a print() parancs

  • hogyan lehet szöveget kiírni

  • hogyan lehet számolni a Pythonban

  • mi a különbség a számok és szövegek között

  • hogyan használhatunk kommenteket a kódban

Vidám anime lány számítógépnél grafikát készít, Inkscape alapok tanulása

Ha szeretnél továbbhaladni a Python programozással, lépj a következő leckére:

Python alapjai

Python alapjai

Python

Python alapjai

Python alapjai – első lépések a programozásban

Ha programozni szeretnél tanulni, az egyik legjobb választás a Python. Ez egy modern, könnyen olvasható programozási nyelv, amelyet világszerte használnak weboldalak készítésére, automatizálásra, adatelemzésre vagy akár mesterséges intelligencia fejlesztésére.

A Python különösen kezdőbarát nyelv, mert a szintaxisa egyszerű és jól olvasható. Sok más programozási nyelvhez képest kevesebb kóddal is működő programokat lehet írni, ezért ideális első programozási nyelvnek.
Ebben a sorozatban lépésről lépésre tanuljuk meg a Python alapjait, úgy, hogy közben valódi mini programokat is készítünk.

python bevezetés – anime lány laptopnál tanul programozni, barátságos python kígyóval

Mielőtt elkezdjük: szükségünk lesz egy kódszerkesztőre

A programokat valahol meg kell írni. Mi ehhez a Visual Studio Code szerkesztőt fogjuk használni.

Ez egy ingyenes, nagyon népszerű fejlesztői eszköz, amely sok programozási nyelvet támogat, köztük a Pythont is.

👉 Ha még nem telepítetted, itt találsz részletes útmutatót:
Visual Studio Code telepítése 

Ha már telepítetted a VS Code-ot, jöhet a berendezése

Gimp alapok – ingyenes képszerkesztés érettségire

➡️ A Python-kód írásához A Visual Studio Code-ban néhány bővítményt is telepíteni kell. Nyisd meg a bal oldali menüsor alján a Bővítmények (Extensions) ikont, majd a keresőmezőbe írd be: python

Bővítmények

Miután beírtad a keresőmezőbe, hogy Python, egy hosszú találati listát kaptál. A találatok közül ezeket válaszd: 
Python (Microsoft) – ez az alap Python bővítmény, amely lehetővé teszi a Python-fájlok futtatását és kezelését

Pylance (Microsoft) – segít az automatikus kódkiegészítésben, hibajelzésben és kényelmesebb kódírásban

Pixelgrafika példa: anime lány szeme 1600× nagyításban, látható pixelrács és képpontok

Python Debugger (Microsoft) – a hibakereséshez szükséges, vagyis segít megtalálni, ha valami nem úgy működik, ahogy szeretnéd. Kezdőként ez a három bővítmény bőven elég ahhoz, hogy kényelmesen elkezdhess Pythonban dolgozni. 

Hozz létre egy mappát

Mielőtt elkezdünk kódolni, érdemes létrehozni egy külön mappát, ahova a Python fájljaidat menteni fogod. Így később sokkal könnyebb lesz rendben tartani a gyakorló feladatokat és a kisebb projekteket. A legegyszerűbb, ha a számítógépeden készítesz egy új mappát, például ilyen néven:

python-gyakorlás

Ezután nyisd meg a Visual Studio Code-ot, majd a bal oldali menüben kattints az Explorer ikonra. Itt fogod látni a megnyitott mappákat és a bennük levő fájlokat. 

 

A mappa megnyitásához kattints az alábbi lehetőségek egyikére:
1. Open Folder
2. Fent a menüsorban: File > Open Folder.

Ezután keresd meg az előbb létrehozott mappát és nyisd meg. Ha minden rendben, az Explorer panelen meg fog jelenni a mappa neve. Ide fogjuk menteni a Python-fájljainkat. 

 

Miért jó külön mappába dolgozni?

Ez elsőre apróságnak tűnhet, de nagyon hasznos szokás. 

  • Nem keverednek össze a fájljaid más dokumentumokkal
  • Egy helyen lesz a gyakorlóprogramod
  • Később könnyebb lesz több feladatot vagy projektet is átlátni

A programozásban a rendezettség fél siker.

 

Az első Python fájl létrehozása

Most készítsük el az első Python fájlunkat. 

  • Az Explorer panelen kattints jobb gombbal a mappára.
  • Válaszd a New File lehetőséget
  • Add meg a fájl nevét: elso_program.py

Nagyon fontos a végén a .py kiterjesztés, mert ez jelzi a számítógépnek, hogy Python programról van szó. Ha elkészült, a fájl meg fog jelenni az Explorer listában és a szerkesztőben is. Most már írhatjuk bele a kódot: 

 

Első Python program

Írd a fájlba a következő sort: 

print(„Helló világ!”)

Ez a program a képernyőre ír egy szöveget. A print() utasítás a Python egyik legegyszerűbb parancsa. Arra szolgál, hogy szöveget, vagy adatot jelenítsünk meg a képernyőn.

A program futtatása

A Python fájlt többféleképp is futtathatjuk. Az egyik legegyszerűbb, ha a szerkesztő jobb sarkában található kis háromszög alakú gombot használod (▶). Ez a Run Python File gomb. Ha erre rákattintasz, a Visual Studio Code automatikusan lefuttatja a programot. 

Összefoglalás

Ebben a leckében előkészítettük a Python tanulásához szükséges környezetet.

Megtanultuk:

  • hogyan nyissunk meg egy mappát a Visual Studio Code-ban

  • milyen Python bővítményeket érdemes telepíteni

  • hogyan hozzunk létre egy .py kiterjesztésű Python fájlt

  • hogyan futtassunk egy programot a ▶ futtatás gombbal

Elkészítettük az első Python programunkat is, amely egy szöveget ír ki a képernyőre. Ezzel gyakorlatilag megtetted az első lépést a programozás világában.

Vidám anime lány számítógépnél grafikát készít, Inkscape alapok tanulása

Ha szeretnél továbbhaladni a Python programozással, lépj a következő leckére: