AI felfedezők

Prompttípusok

Nemcsak az számít, mit kérdezünk, hanem az is, hogyan tesszük fel a kérdést. Ez a promptolás egyik legfontosabb része.

Ha ugyanarról a témáról máshogy kérdezel, a modell is máshogy fog válaszolni. Van, amikor egy rövid, pontos utasítás működik jól. Máskor jobb eredményt kapsz, ha példát mutatsz, szerepet adsz a modellnek, vagy lépésről lépésre vezeted végig a feladaton.

Prompttípusok szemléltetése egy tantermi jelenettel és mesterséges intelligenciát használó diákkal

Más típusú prompt kell például akkor, ha:

rövid összefoglalót szeretnél,
ötleteket gyűjtesz,
összehasonlítást kérsz,
egy szöveg stílusát szeretnéd követni,
vagy egy összetettebb problémát akarsz végiggondoltatni.

A lényeg egyszerű: nem minden feladathoz ugyanaz a prompttípus illik.

Ha jól választod meg a prompt felépítését, nagyobb eséllyel kapsz:

pontosabb,
relevánsabb,
rendezettebb,
és jobban használható választ.

Prompttípusok és példák

A különböző prompttípusok abban segítenek, hogy a feladathoz illő módon kérdezzünk. Ugyanazt a témát sokféleképpen meg lehet közelíteni.

Tegyük fel, hogy a téma ez:

„Hogyan hatnak a rövid videók a figyelemre?”

Erre teljesen másféle választ kapsz attól függően, hogy:

rövid listát kérsz,
nyitott kérdést teszel fel,
igen-nem típusú döntést kérsz,
példát mutatsz,
vagy végiggondoltatod a modellt lépésről lépésre.

Ezért hasznos ismerni a leggyakoribb prompttípusokat.

Prompttípus	Leírás	💡 Promptpélda	Mikor használjuk?
Utasításos prompting	Egyértelműen megmondjuk, mit tegyen a modell.	Írj 4 rövid pontot arról, hogyan hatnak a rövid videók a figyelemre!	Összefoglalás, lista, konkrét kérés
Nyitott kérdéses (open-ended) prompting	Tág kérdés, amelyre többféle válasz is adható.	Miért érzik sokan úgy, hogy a rövid videók után nehezebb tanulni?	Ötletelés, több nézőpont, véleményalkotás
Zárt kérdéses (closed-ended) prompting	Olyan kérdés, amely korlátozott válaszlehetőséget ad.	Segíti vagy inkább rontja a koncentrációt a folyamatos videónézés? Válaszolj egy szóval!	Döntési helyzetek, gyors állásfoglalás
Few-shot prompting	Néhány példát mutatunk, és a modell ezek mintájára folytatja.	Fogalom: algoritmus. Magyarázat: Egy feladat megoldásához vezető lépések sora. Fogalom: digitális lábnyom. Magyarázat: Az interneten utánunk maradó nyomok összessége. Fogalom: prompt. Magyarázat:	Mintakövetés, definíciók, sablonszerű tartalom
One-shot prompting	Egyetlen mintát adunk a modellnek.	Ez a bekezdés egyszerűen magyarázza el, mi az online zaklatás: [szöveg]. Most írj hasonló stílusban egy bekezdést arról, mi az álhír!	Stílus és szerkezet utánzása
Zero-shot prompting	Nem adunk példát, csak magát a feladatot.	Írj rövid magyarázatot arról, hogyan ismerhető fel egy álhír!	Egyszerű kérések, általános ismeretek, nyelvi feladatok
Gondolatmenet alapú (chain-of-thought, CoT) prompting	A modellt arra kérjük, hogy lépésről lépésre gondolja végig a problémát.	Gondoljuk végig lépésről lépésre, miért lehet nehezebb tanulás közben koncentrálni, ha valaki folyamatosan értesítéseket kap a telefonjára!	Komplex problémák, érvelés, elemzés
Többlépéses (multistep) prompting	Több egymásra épülő utasítást adunk.	Először adj egy címet a témához, aztán készíts 3 pontos vázlatot, végül írj egy rövid bevezetőt!	Tartalomépítés, szövegalkotás, tervezés
Role prompting	A modellt egy szerepbe helyezzük.	Te egy digitális kultúra tanár vagy. Magyarázd el egy 9.-es diáknak, mi az algoritmus!	Hangnemváltás, célközönséghez igazítás
Self-reflective prompting	Megkérjük a modellt, hogy vizsgálja felül és javítsa a saját válaszát.	Nézd át a saját válaszodat! Van benne túl általános rész vagy pontatlan állítás?	Önellenőrzés, pontosítás, javítás
Contrast prompting	Két vagy több dolgot kell összehasonlítani.	Hasonlítsd össze, hogyan hat a rövid videó és a hosszabb oktatóvideó a tanulásra!	Összevetés, vita, érvelés

Mi a különbség a zero-shopt prompting és a direct instruction között?

Ez a két technika első ránézésre hasonlónak tűnhet, mert mindkettőnél előfordulhat, hogy csak egyetlen promptot írunk be. Mégsem ugyanaz a kettő.

A zero-shot prompting lényege az, hogy nem adunk mintát vagy példát, hanem a modell általános tudására támaszkodunk. Megadjuk a feladatot, és elvárjuk, hogy önállóan értelmezze.

A direct instruction ezzel szemben nemcsak annyit mond meg, hogy miről írjon, hanem azt is, mit, hogyan, és sokszor milyen formában kérünk.

Példa

Zero-shot prompt:

Írj röviden arról, hogyan befolyásolhatja a telefonozás a figyelmet tanulás közben!

Direct instruction:

Írj egy 6 mondatos, közérthető összefoglalót arról, hogyan befolyásolhatja a telefonozás a figyelmet tanulás közben! Térj ki 2 hátrányra és 1 lehetséges megoldásra is!

A különbség jól látható:

a zero-shot inkább „indulj el ebből” típusú kérés,
a direct instruction pedig jobban irányítja a választ.

A zero-shot gyors és egyszerű, de néha túl általános választ adhat.
A direct instruction pontosabb, kiszámíthatóbb, és akkor különösen hasznos, ha számít a szerkezet, a hossz vagy a tartalom.

Fogalom	Zero-shot prompting	Direct instruction
Jellemző	Nincs példa vagy előzetes minta. A modellnek önállóan kell értelmeznie a feladatot.	Konkrét utasítás, amely pontosan meghatározza, mit várunk. Gyakran formai vagy tartalmi elvárásokat is tartalmaz.
Cél	Annak kipróbálása, hogy a modell mit tud a feladattípusról példák nélkül.	A válasz pontos irányítása: mit, hogyan és milyen formában adjon vissza.
Tipikus prompt	Írj röviden arról, hogyan befolyásolhatja a telefonozás a figyelmet tanulás közben!	Írj egy 6 mondatos, közérthető összefoglalót arról, hogyan befolyásolhatja a telefonozás a figyelmet tanulás közben! Térj ki 2 hátrányra és 1 lehetséges megoldásra is!
Alkalmazás	Inkább akkor hasznos, ha a feladat egyszerű, vagy bízunk a modell általános tudásában.	Akkor érdemes használni, ha szabályozni szeretnénk a válasz hosszát, szerkezetét, stílusát vagy tartalmát.
Előnye	Gyors, egyszerű, minimális beavatkozással működik.	Pontosabb, következetesebb és kiszámíthatóbb választ ad.
Hátránya	Könnyebben lehet túl általános vagy pontatlan a kimenet.	Ha túl szűkre szabjuk, csökkentheti a kreativitást.

Mi a különbség a multistep prompting és a chain-of-thought prompting között?

Ez a két módszer is könnyen összekeverhető, mert mindkettő több lépésből áll. A céljuk viszont eltérő.

A multistep prompting esetén több, egymásra épülő utasítást adunk. Ilyenkor a modell részenként halad a feladattal.

Például:

először adjon címet,
aztán írjon vázlatot,
végül készítsen bevezetőt.

A chain-of-thought prompting ezzel szemben nem külön részeket kér, hanem azt, hogy a modell lépésről lépésre gondolja végig a problémát.

Példa

Multistep prompt:

Először adj egy címet a témához, aztán készíts 3 pontos vázlatot, végül írj egy rövid bevezetőt!

Chain-of-thought prompt:

Gondoljuk végig lépésről lépésre, miért lehet nehezebb tanulás közben koncentrálni, ha valaki folyamatosan értesítéseket kap a telefonjára!

Röviden:

a multistep inkább tartalomépítésre jó,
a chain-of-thought inkább gondolkodtatásra, elemzésre, érvelésre.

Szempont	Multistep prompting	Chain-of-thought prompting (CoT)
Lényege	Több, különálló utasítás egymás után, amelyeket a modell lépésenként hajt végre.	A modellt arra kérjük, hogy egy komplex kérdést lépésről lépésre gondoljon végig egy folyamatos gondolatmenetben.
Cél	Tartalomépítés strukturált módon, például cím, vázlat, bevezető vagy teljes szöveg elkészítése.	Problémamegoldás, érvelés, döntés vagy összetett kérdések elemzése.
Feladattípus	Szövegalkotás, prezentáció, esszéírás, blogcikk vagy tervkészítés.	Logikai, számítási, társadalmi, etikai vagy elemző feladatok.
Prompt formája	Sorozat: „Először… Aztán… Végül…”	Folyamat: „Gondoljuk végig lépésről lépésre…”
Output szerkezete	Több különálló rész, például külön cím, külön vázlat, külön bevezető.	Egybefüggő érvelés vagy gondolatmenet.
Gyakori sablon	Írj először egy címet! Ezután készíts vázlatot! Majd írd meg az első bekezdést!	Gondoljuk végig lépésről lépésre: először azonosítsuk a fő okokat, aztán csoportosítsuk őket, végül javasoljunk megoldásokat!
Használati példa	Blogbejegyzés, kutatási terv, prezentáció vagy esszévázlat előkészítése.	Egy összetett társadalmi kérdés, etikai dilemma vagy több tényezős probléma elemzése.

Nyitott és zárt kérdések

A nyitott és zárt promptolási módszereket sokszor együtt érdemes használni.

A zárt kérdés gyors állásfoglalást kér.
A nyitott kérdés ezután lehetőséget ad az indoklásra és a részletesebb kifejtésre.

Példa

Zárt kérdés:

Hasznos vagy inkább káros, ha valaki minden fogalmazás előtt MI-eszközhöz fordul? Válaszolj egy szóval!

Utána nyitott kérdés:

Indokold meg a válaszodat három szempontból: tanulás, önálló munka és igazságosság!

Ez a megoldás azért jó, mert:

először fókuszálja a választ,
utána pedig mélyebb gondolkodásra késztet.

Hogyan válasszunk promptolási módszert?

A promptolási módszer kiválasztásánál érdemes végiggondolni néhány kérdést.

1. Mi a cél?

Információt szeretnénk?
Összefoglalást?
Ötleteket?
Véleményt?
Összehasonlítást?
Döntést?

2. Szükség van-e mintára?

Ha fontos a stílus vagy a szerkezet, akkor jól jöhet a one-shot vagy a few-shot prompting.

3. Rövid választ várunk, vagy részletesebb gondolatmenetet?

Ha csak gyors magyarázat kell, elég lehet egy utasításos vagy zero-shot prompt.
Ha összetettebb kérdést vizsgálunk, érdemes lehet chain-of-thought módszert használni.

4. Fontos-e a hangnem vagy a célközönség?

Ha igen, a role prompting különösen hasznos lehet.

Például:

„Magyarázd el 9.-es diáknak”
„Te egy digitális kultúra tanár vagy”
„Te egy újságíró vagy”

5. Szeretnénk-e, hogy a modell ellenőrizze a saját válaszát?

Ilyenkor a self-reflective prompting segíthet pontosítani vagy javítani a szöveget.

A jó promptolás arról szól, hogy világosan meg tudjuk fogalmazni, mit szeretnénk a modelltől.

Feladatok

1. Ugyanaz a téma, többféle prompt

Válassz ki egy témát az alábbiak közül:

Hogyan hat a telefon a figyelemre tanulás közben?
Mire jó és mire nem jó a ChatGPT a suliban?
Miért terjednek gyorsan az álhírek?
Hogyan befolyásolják a rövid videók a koncentrációt?

Írj ugyanarról a témáról 4 különböző promptot:

egy utasításos promptot,
egy nyitott kérdést,
egy role promptot,
egy chain-of-thought promptot.

Próbáld ki őket, majd hasonlítsd össze a válaszokat:

Melyik lett a legrészletesebb?
Melyik volt a legérthetőbb?
Melyik adott legjobban használható választ?

2. One-shot prompting gyakorlat

Adj a modellnek egy rövid mintaszöveget erről a témáról:

Miért nehéz tanulás közben ellenállni az értesítéseknek.
Ezután kérd meg, hogy ugyanilyen stílusban írjon egy rövid magyarázatot arról,

Hogyan zavarhatja meg a figyelmet a folyamatos rövidvideó-nézés.

A végén nézd meg:

Hasonló lett a hangnem?
Ugyanolyan egyszerű maradt a magyarázat?
Tényleg követte a mintát?

3. Zárt kérdésből nyitott kérdés

Írj egy zárt kérdést és egy hozzá kapcsolódó nyitott kérdést erről a témáról:

Jó ötlet-e MI-t használni tanuláshoz?

Például:

először kérj rövid választ,
aztán kérj indoklást több szempont alapján.

4. Promptjavítás

Nézd meg ezt a túl általános promptot:

Írj a telefonozásról!

Írd át úgy, hogy pontosabb legyen.
Próbálj beletenni:

konkrét témát,
célt,
hosszúságot,
és célközönséget.

Például ne csak annyi derüljön ki belőle, hogy „telefonozás”, hanem az is, hogy:

milyen helyzetben,
milyen nézőpontból,
és milyen formában kérsz választ.

Összegzés

A prompttípusok ismerete azért fontos, mert ugyanarra a témára nagyon különböző válaszokat kaphatunk attól függően, hogyan kérdezünk.

Van, amikor elég egy egyszerű utasítás.
Van, amikor jobb példát mutatni.
Van, amikor szerepet érdemes adni a modellnek.
És van, amikor az segít, ha lépésről lépésre vezeted végig a gondolatmeneten.

A jó promptolás lényege nem az, hogy bonyolultan fogalmazzunk, hanem az, hogy a feladathoz illő módon kérdezzünk.