Programozási alapismeretek
Algoritmus struktúrák
Az algoritmusok világában eddig megnéztük az alapokat: hogyan írjuk le egyszerűen a lépéseket, mik azok az adatok, és hogyan használjuk a változókat, konstansokat vagy éppen a műveleti sorrendet. Most azonban elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol az algoritmusok igazán izgalmassá válnak: nemcsak egymás után hajtjuk végre az utasításokat, hanem döntéseket is hozunk, és akár ismételhetünk bizonyos lépéseket.
Ebben a részben megismerkedünk az algoritmusok három legfontosabb építőelemével:
-
Szekvencia – amikor szépen sorban végrehajtjuk az utasításokat.
-
Elágazás – amikor feltételek alapján választjuk ki, merre haladjon tovább a program.
-
Ciklus – amikor valamit újra és újra ismételünk, amíg szükséges.
Ha ezeket megérted, már tényleg úgy fogsz gondolkodni, mint egy programozó!
Algoritmus struktúrái
1. Szekvencia
A legegyszerűbb algoritmus-szerkezet. Az utasítások egymás után hajtódnak végre, pontosan abban a sorrendben, ahogy leírtuk őket.
👉 Példa:
-
Add össze a két számot!
-
Írd ki az eredményt!
2. Elágazás
Itt már döntési helyzet van. Egy feltétel alapján választjuk ki, melyik utasítást hajtsa végre a program.
-
Egyirányú elágazás: csak akkor hajtódik végre valami, ha a feltétel igaz.
-
Kétirányú elágazás: ha igaz, akkor az egyik utasítást hajtja végre, ha hamis, akkor a másikat.
-
Többirányú elágazás: több feltétel közül választjuk ki a megfelelőt.
👉 Példa:
Ha a jegyed nagyobb vagy egyenlő 5-tel, akkor „Sikeres vizsga!”, különben „Még gyakorolni kell.”
3. Ciklus
Amikor egy feladatot többször kell megismételni. A ciklus addig fut, amíg teljesül egy feltétel, vagy amíg végig nem érünk az előre megadott ismétlésszámon.
👉 Példa:
Számolj 1-től 10-ig, és írd ki a számokat!
Minden algoritmus felépíthető a három alapstruktúrából. Ezt hívjuk struktúrált programnak
Elágazások (feltételes utasítások)
Az elágazás akkor kell, amikor döntést hoz a program: ha a feltétel igaz, egyik irányba megyünk. ha hamis, a másikba. Pont, mint amikor egy erdei ösvény kettéágazik.
Alapfogalom
Feltétel: egy kifejezés, amelynek értéke igaz vagy hamis (logikai)
Egyirányú elágazás (if)
Ha a feltétel igaz, hajtsd végre az utasítást.
Ha <feltétel> akkor <utasítás>
Kétirányú elágazás (if-else)
Ha igaz -> utasítás1, különben -> utasítás2
példa:
BE: jegy
Ha jegy = 5 akkor
KI: „Jeles”
különben
KI: „Gyakorolnod kéne”
Többirányú elágazás
Az első igaz feltétel utasítása fut le, különben az „egyéb” ág.
BE: t (hány fok van)
t <= 0 esetén KI: „fagy”
1 <= t <=10 esetén KI „hideg”
11 <= t <=20 esetén KI „hűvös”
21 <= t <=28 esetén KI „kellemes”
egyéb esetén KI „meleg”
elágazás vége
Tipikus hibák
-
„=” vs „==”: értékadás (
=) NEM egyenlőségvizsgálat (==). -
Feltétel helye: csak olyat írj a feltételbe, ami igaz/hamis értéket ad.
-
Tartományok átfedése: többirányúnál ügyelj, hogy a sávok ne fedjék egymást (és legyen „egyéb” ág).
-
Zárójelek: összetett feltételeknél tegyél zárójeleket, pl.
(t >= 1 && t <= 10).
